K-Monitor Adatbázis

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Vitézy Dávid (Budapest, 1985. december 1. –) magyar közgazdász, közlekedési és város-mobilitási szakértő.  Édesapja Vitézy László filmrendező, édesanyja Hankiss Ágnes fideszes európai parlamenti képviselő, pszichológus, író. Anyai nagyapja Erdős Péter jogász, popmenedzser, egyik apai nagybátyja, Vitézy Tamás üzletember. Apai ágon féltestvére Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont volt ügyvezető igazgatója, – jelenleg a Brüsszeli Magyar Intézet vezetője – aki anyai ágon Orbán Viktor miniszterelnök unokatestvére.

2000-2010 között a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) munkacsoport-vezetője, elnökségi tagja, 2006-tól szóvivője. 2010 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ alapító vezérigazgatója, 2015-ben 6 hónapon át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közösségi közlekedés fejlesztését, különösen a regionális és távolsági viszonylatok összehangolását felügyelő miniszteri biztos. 2016 januárja óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója. 2020 februárja óta a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója. 2022 májusától a BFK megszűnésével párhuzamosan szakterületi államtitkárként a szervezet jogutódjának, a Nemzeti Közlekedési Központnak (NKK) a megbízott vezérigazgatója.

2024 márciusában bejelentette, hogy indul Budapest főpolgármesteri székéért a júniusban esedékes önkormányzati választásokon.