K-Monitor Adatbázis

Márciusban írtuk meg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. Az összeg nagysága és a miniszter rendszeres magángépes útjai miatt kíváncsiak lettünk rá, hogy milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik Szijjártó egy-egy hosszabb, kontinenseket átívelő útra, és ez mennyibe kerül az adófizetőknek. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott.

Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amit a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével. A szerződés (itt olvasható) lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot.

A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái – de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe.

Néhány hete a Greenpeace Magyarország közleménye alapján írtunk arról, hogy az Éltex Kft. salgótarjáni telephelye mellett rákkeltő szennyezőanyag folyt a Salgó-patakba. A cég közleménye szerint a szennyezés nem tőlük származik, s azt is írták, hogy a telepükön még nem folytatnak hulladékkezelést. A szerkesztőségünkhöz eljutott fotókon viszont lítium-ionos akkumulátor felirat szerepel a salgótarjáni telephelyen tárolt hulladékok csomagolásán. A Greenpeace által több mint egy hónapja értesített hatóságok eddig nem közöltek semmilyen vizsgálati adatot a Salgó-patakban kimutatott szennyezés eredetéről, okáról és mértékéről.

Ki kell adnia a kormánynak a Yettel-privatizáció adatait, miután Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető pert nyert az állammal szembeni adatigénylési ügyben, számolt be a hírről a politikus a Facebook-oldalán. A Fővárosi Törvényszék hétfői döntése értelmében az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek 15 napja van a dokumentumok kiadására.

A K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó által 2019-ben meghirdetett Ez a Minimum! átláthatósági program eredményeinek idei értékeléséhez kapcsolódva helyi civil szervezetek közreműködésével tizenhárom Pest megyei önkormányzat átláthatóságát is megvizsgálták. Néhány kivételtől eltekintve átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredmények születtek: a vizsgált települések közül az átláthatósági mutató Vecsés, Üllő, Veresegyház és Verőce esetében volt a legrosszabb, egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata nevezhető egyértelműen jónak.

Orbán Viktor európai politikai kampányát több közpénzből finanszírozott szervezet támogatja. Idei 4,25 milliárdos támogatásából az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárd forint közpénzt is költhetett a leginkább kampányindítóra emlékeztető magyarországi CPAC-re. A 694 milliós támogatást kasszírozó European Conservative választási propagandakiadvánnyal készült a kampányra. A támogatásokat csatornázó Batthyány Lajos Alapítvány idén 10,7 milliárd forintnyi szétosztható közpénzt kapott.

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz.