Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Mészáros Lőrinc luxusszállodái bilikre és WC-kefékre is állami támogatást kértek
A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái – de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe.
Az MVM-nek 190 milliárdos negatív jövedelme lett, pedig 1000 milliárdos rezsitámogatást kapott
2023-ban töredékére esett a gáz ára Európában, ez meglátszik az állami tulajdonú MVM eredményein is. Ugyan a cég 1000 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapott a kormánytól, erre nem volt szüksége, mert a lakossági fogyasztás csökken. Az állam tavaly osztalékként vissza is vett a rezsitámogatásból 417 milliárdot.
Molnár Gyula havi 1,2 millió forintért ad tanácsokat az újbudai polgármesternek
Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat.
Közel 4 milliárd forintot fizetett az állam Leisztinger Tamás bányacégéért
A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.
Huszti Béla
Leisztinger Tamás
A2 IT Arago Zrt.
Agrina Holdings
CR-Facilities Zrt.
Cratis Ingatlanbefektető Zrt.
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.
Meliorációs
Nógrádszén Kft.
Ormosszén Zrt.
Rekultivációs és Környezetrendező Kft.
adatigénylés
állami / önkormányzati vállalat
állami/önkormányzati szerződések
átláthatóság
bányászat
infografika
ítélet/döntés
közadat
közigazgatás hallgatása
offshore
támogatás
üzleti titok
Titkolja az Államkincstár a dunavarsányi mézüzem uniós támogatásának papírjait
2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.
Kiderült: 75 milliárd forint értékben kötött keretmegállapodást Balásy cégeivel az NKOH
Február közepén írtuk meg, hogy a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható) keretmegállapodást írt alá rendezvényszervezésre a milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Akkor még nem volt tudható, hogy pontosan mekkora összegű a szerződés, mostanra azonban kiderült, hogy az állam ezúttal sem volt szűkmarkú. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint ugyanis 75 milliárd forintról van szó.
Titkos kormányhatározat tette kötelezővé a Palkovics-közeli cég iratkezelő szoftverét az állami szférában
Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.
Fauszt Zoltán
Novák Klára
Novák Lajos
Palkovics László
Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.
E-Storage Informatika Zrt.
Igazságügyi Minisztérium
Miniszterelnöki Kabinetiroda
Miniszterelnökség
Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány
Nexius Zrt.
RC Invest Vagyonkezelői Zrt.
SDA DMS Zrt.
adatigénylés
állami/önkormányzati szerződések
informatika
jogalkotás
klientúra
közigazgatás hallgatása
versenykorlátozás - kartell
82 milliárdba kerülhet az ingyenes szoftver bevezetése az állami intézményekben
Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.
Fauszt Zoltán
Novák Klára
Novák Lajos
Palkovics László
Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.
E-Storage Informatika Zrt.
Kontron Hungary Kft.
MultiContact Consulting Kft.
Nexius Zrt.
RC Invest Vagyonkezelői Zrt.
SDA DMS Zrt.
Stratis Kft.
Telekom Rendszerintegráció Zrt.
adatigénylés
állami/önkormányzati szerződések
infografika
informatika
jogalkotás
klientúra
közbeszerzés
túlárazás / pénznyelő
versenykorlátozás - kartell
Közpénzből fejezik be az egyházi iskolát, egymilliárdot költenek a tornacsarnokra
Lezárulhatnak a tatabányai Szent Margit Katolikus Gimnázium építési munkálatai: a tornacsarnok befejezésére kiírt tendert az EB Hungary Invest Kft. vitte el. A számos nagy állami megbízást elnyerő céggel vélhetően nem lesznek olyan problémák, mint a beruházás első felét végző egyik vállalkozással, az Octopus Invest Kft.-vel, amelyet bepereltek az alvállalkozói, majd felszámolás alá került. A cechet viszont ezúttal is az adófizetők állják.
Újabb Fidesz-közeli, közpénzes megbízásokkal kitömött cég ment csődbe
Szeptember elején írtuk meg, hogy valami nincs rendben a fideszes kemecsei polgármester, Lipők Sándor fiának cégével. A Buda Híd Kft. ugyanis egymás után hagyott félbe közpénzes beruházásokat szerte az országban. A cégadatbázisból most kiderült, hogy a kft.-t fizetésképtelenség miatt felszámolják. Korábban hasonló sorsra jutott a tűzközeliként emlegetett Octopus Invest és a B Build & Trade Kft. is, amelyek szintén azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy nem teljesítettek több állami megrendelést. Mi már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy baj van.