language

Személyek:

Orbán Balázs highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [32]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Orbán Balázs többet keresett tavaly, mint Orbán Viktor

Ahogy minden év júniusában, a kormány most is nyilvánosságra hozta a kormánytagok szja-bevallásait – pontosabban azokból néhány összesített számot, a teljes adóalapot és az az után befizetett személyi jövedelemadót. Az persze egy kicsit túlzás, hogy „nyilvánosságra hozták”, mert a kormany.hu oldal címlapján ez sehol sem szerepel, és a hírek menüpontban sem, de ha az ember a közérdekű dokumentumok között hirtelen felindulásból rákeres arra, hogy „szja”, előkerülnek az adatlapok.

Közel 20 milliárdos osztalékot kapott az MCC a Moltól

A kormány még 2020-ban adta oda a Mol 10 százalékos részvénycsomagját alapítványának, hogy feltőkésítse az utánpótlásképzőjét. Ezért miután a Mol a tervezettnél nagyobb, mintegy 568 milliárd forintos nyereséggel zárta a 2023-as évet,

Az ideológiailag fontos tárgyakból képeznék a tanár szakosokat az NKE-n

Nem tudta maga alá gyűrni a tanárképzést a kormány, ezért kivételezett helyzetbe hozott „saját” egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indíttatna ilyen szakot.

Kutatóintézetek az Orbán-kormány árnyékában: tudósok közt rezsimszolgák

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

Magyar állami pénzből terjeszkedne Varsóban a Fidesz-közeli politikai keltetőként működő kávézólánc

Kávézót nyitna, ehhez megfelelő ingatlant keres Varsóban a magyar Scruton-láncot működtető szervezet. A kávézók Magyarországon jobboldali politikai inkubátorként működnek. A lengyelországi terjeszkedés előkészítését egy alapítványon keresztül a magyar adófizetők finanszírozzák. A budapesti lengyel nagykövetség szerint a projekt egy olyan magánkezdeményezés, amelyben ők nem vesznek részt.

Mind megette. Mihez kezd az MCC a magyar könyvpiaccal?

Meglepetés, sokk, pánik és tenyérdörzsölés: a könyves és az irodalmi szakma egyelőre így reagál arra, hogy a könyvpiac legnagyobb szereplőjét kormányhátszéllel felvásárolták. Pedig sejteni lehetett, hogy ez bekövetkezik, és a folytatást sem nagyon bonyolult kitalálni.

Kulturális Blitzkrieg helyett lövészárok-hadviselés – mennyire átpolitizált a Librit megvásárló MCC?

Néhány napja megvásárolta a Libri többségi tulajdonát a Mathias Corvinus Collegium, amely egyre komolyabb, az egész Kárpát-medencére kiterjedő oktatási és kulturális hálózatot épít. A magyar közoktatás egyre romló állapota mellett a magas színvonalú képzéseket ingyen nyújtó MCC a tehetséggondozó programjaival jó alternatívának tűnhet azoknak, akiknek nincs pénzük magániskolába járatni a gyereküket. De mennyire engedi be a politikát a falai közé a Fideszhez ezer szálon kötődő Mathias Corvinus Collegium, mennyire hatja át a képzéseket az, hogy az intézményt vezető Szalai Zoltán és az alapítvány élén álló Orbán Balázs az új generációs fideszes értelmiség fontos gondolkodói. Ez az a csoport, amelyben többen is úgy gondolják, a magyar jobboldal feladata a kulturálishegemónia-építés.

A kultúrharc tűzvonalába küldheti a Librit a NER, de piaci szempontból ez nem lenne észszerű

A szerzők között van némi pánik, de a legtöbben kivárnak, miután a Libri Csoport majdnem százszázalékos tulajdonosa lesz a kormány janicsárképzőjenként is emlegetett Mathias Corvinus Collegium. Kérdés, hogy a NER számára csak üzlet, vagy a kultúrharc része lesz a Libri-univerzum megszerzése? Ha az utóbbi, akkor tovább szűkítheti a NER-en kívüli szellemi világot, ha cenzúrázni nem is fogja tudni.

Hiába folyt be 29 milliárdos osztalék, igyekezett spórolni az MCC: a közhasznú kiadásokon sikerült, a béreken nem

Az államtól kapott részvényvagyon rekordmagas, 29 milliárdos osztalékbevételt hozott tavaly a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványnak, amely így 17,8 milliárdos nyereséggel zárta az évet. Ehhez az is kellett, hogy spóroljanak: a támogatásokon és a közhasznú tevékenységük kiadásain sikerült, a béreken nem annyira: fizetésekre 6,7 milliárdot költöttek.
Találatok: [32]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>