K-Monitor Adatbázis

A pert kezdeményező civil szervezet és a helyi önkormányzat is úgy reagált a szerdai döntésre: folytatják, a Széchényiek szellemében.

Az Alkotmánybíróság Debrecent és az akkumulátorgyárakat érintő helyi népszavazás ügyében hozott visszautasító végzése szerint nincs alapvető alkotmányossági probléma a bepanaszolt ítéletben, azt pedig nem az Ab dolga eldönteni, hogy egyértelmű-e a kérdés. Két leszavazott alkotmánybíró szerint súlyosan sérülnek az alkotmányos jogok.

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.

Veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot a Fidesz szerint az, hogy olyan civil szervezetek, mint például a Helsinki Bizottság, tréninget tartott a bíróknak. A fideszes Hende Csaba adatokat kért Handó Tündétől, az igazságügyi államtitkár pedig belengette, hogy a parlament sem mehet el emellett szó nélkül.

Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bírójelöltje – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

Bár az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bíróknak igenis van lehetőségük a mérlegelésre, az Alkotmánybíróság mégis elutasította a norvég civil pénzek elosztását lebonyolító négy szervezet bírósági kezdeményezését.