K-Monitor Adatbázis

A közbeszerzésre egy cég jelentkezett.

Aznap kötött előszerződést egy izraeli hátterű magyar cég egy izraeli hátterű kaliforniai cég lélegeztetőgépére, amikor a magyar állam tízmilliárdos megbízást adott a váci cégnek lélegeztetőgép-beszerzésre. Az üzletet közvetítő tel-avivi tiszteletbeli magyar konzul viszont Izraelben beperelte az amerikai céget, amely szerinte hatmilliárd forintot is meghaladó nyereséget érhetett el a magyar kormány tízmilliárd forintos megrendelésén. És nem ez az egyetlen érdekesség, amit az Átlátszónak szivárogtatott iratokból és egy tel-avivi bírósági keresetből megtudtunk a 2020-as járvánügyi nagybevásárlás részleteiről.

Az OGYÉI decemberben kiadta a keleti oltóanyagok engedélyezésének dokumentumait, több kényes részt azonban kitakartak.

Orosz és kínai érdekeket is kiszolgál Orbán Viktor, hogy a kormányához közel álló üzletembereknek újabb hatalmas üzleteket hozzon. A Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom ideterelésének reménybeli profitján miniszterek és holdudvaraik marakodnak, miközben mindegyik kap állami milliárdokat is.

Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.

Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni.

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Kis profilváltás, nagy profit. A járványban gyakori, hogy korábban mással foglalkozó, ám a tűzhöz közeli cégek hirtelen gigászi állami megbízásokat kapnak egészségügyi eszközök beszerzésére.

Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.