K-Monitor Adatbázis

A DK-s Niedermüller Péter polgármester vezetésével működő VII. kerületi önkormányzat több szerződést is kötött a polgármester vejéhez köthető cégekkel. A Weber und Mill Kft.-től vezetői stratégiákat rendelt a kerület összesen nettó 32 millió forintért, a Republikon Intézet Kft.-től pedig egy lakhatási közvéleménykutatást nettó 5 millióért. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője közadatigénylésben kérte ki a cégek által készített dokumentumokat, de azt a választ kapta a jegyzőtől, hogy azok 10 évig nem nyilvánosak.

Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat.

2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.

A közvélemény-kutatással is foglalkozó Republikon Intézet Zugló önkormányzatának csak tanácsadói munkát végez, a kerületről azonban nem végeztek kutatást és nem tettek közzé elemzést sem – válaszolták a Telex kérdésére. A Republikon szerint a Zuglóval kötött szerződésük nem összeférhetetlen azzal, hogy a fővárosi önkormányzati szféráról rendszeresen közölnek elemzéseket.

Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre. Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs.

Most egyeztetnek az ellenzéki pártok arról, hogyan lehetne a Fidesz kampánymódszerét lemásolni úgy, hogy az mindenben szabályos legyen. Csakhogy a Fidesz módszere mögött rengeteg pénz is van: csak a Megafon 600 millióból hirdet a Facebookon, az ellenzék egy jóval szerényebb büdzséből veheti fel a versenyt.

Egyre több a kérdőjel Gyurcsány Ferencnek az Altusból kimentett vagyonával kapcsolatban. Mivel a DK elnöke közel kétmilliárd forintot vett ki a vállalatból, s az összeg nem jelent meg a politikus portfóliójának más szegmenseiben, kérdés, hogy a pártja finanszírozására is költött-e belőle. A parlamenti képviselők tegnap megjelent vagyonnyilatkozata szerint az egyik leggazdagabb baloldali politikus az MSZP-s Tóth Csaba, a legeladósodottabbak között a Karácsony-párti Tordai Bence és az LMP-s Demeter Márta említhető.

A DK szóvivője szerint politikai okokból függesztette fel költségvetési támogatásukat az Állami Számvevőszék. Ám a szervezet szóvivője szerint mindössze csak annyit kérnek a párttól, mutassák meg a 2020-as évre hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat.

Gyanús közbeszerzésen kötött kiugróan nagyértékű szerződést egy bizonytalan hátterű céggel a kőbányai önkormányzat. Mindezt két héttel az önkormányzati választások előtt.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a 2018-as választás kampánypénzeinek elköltését. Megállapították, hogy "a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel", valamint azt is feltárták, hogy "a DK és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására".