K-Monitor Adatbázis

Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat.

2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.

A közvélemény-kutatással is foglalkozó Republikon Intézet Zugló önkormányzatának csak tanácsadói munkát végez, a kerületről azonban nem végeztek kutatást és nem tettek közzé elemzést sem – válaszolták a Telex kérdésére. A Republikon szerint a Zuglóval kötött szerződésük nem összeférhetetlen azzal, hogy a fővárosi önkormányzati szféráról rendszeresen közölnek elemzéseket.

Korrupciós bűncselekmények miatt négy embert őrizetbe vett szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Sajtóinformációk szerint a DK-s vezetésű óbudai önkormányzatnál házkutatást is tartottak. Az ügy szálai a fővárosi baloldal egyik fontos háttéremberéhez, P. Gáborhoz vezethetnek.

Egyenlő arányban kell fizetnie a DK-nak, a Momentumnak, a Jobbiknak, az MSZP-nek, az LMP-nek és a Párbeszédnek.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Az első körben megvizsgált 260 millió forintos támogatásrész felhasználását a számvevőszék „illegálisnak” találta, ezért annak teljes összegét kiróná büntetéskén.

A 444 tudomása szerint az Állami Számvevőszék kellemetlen ajándékkal lepte meg tegnap, vagyis december 5-én délután az előző választáson együtt induló hat ellenzéki pártot. Az ÁSZ ekkor postázta nekik a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését.

Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.

Hétről hétre új információk kerülnek elő a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányával összefüggésben. Márki-Zay Péter tavaly augusztusban tett, a külföldi kampánytámogatást leleplező kijelentései után először csak tagadtak a Gyurcsány-koalíció pártjai­nak vezetői, azonban amióta az ÁSZ-vizsgálat nyomán több milliárd forintos büntetés terhe lebeg az összefogás pártjai felett, a baloldal politikusai egymást vádolják.