Beszáll az állam az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények rezsiköltségébe, de csak akkor, ha azt bevett egyházak működtetik. A készülő kormányrendelet-tervezetek szerint a köznevelésben az egyszeri fejenkénti kiegészítő támogatás 19 626 forint lesz, míg a szociális-egészségügyi ágazatban jóval több, ellátottanként 194-388 ezer forint.
A Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetőjét, a 82 éves Kozma Imre atyát augusztusban menesztették, helyette az osztrák rendtartomány cseh tagja, Martin Macek kapott megbízott vezetői kinevezést
Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.
Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.
A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.
Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.
Júliustól a görögkatolikusok fenntartásába kerül a sok milliárdból kistafírozott Felső-szabolcsi Kórház. Ahogy Kisvárdán semmi, ez sem független a Fidesz exminiszter képviselőjétől, Seszták Miklóstól.