K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó úgy értesült, hogy a Kecskeméti Törvényszék júniusban egy költségvetési csalási ügyben bűnsegédként elmarasztalta Jellinek Dánielt, és egyúttal mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak. Az elmarasztaló ítélet egy Jellinek-cég által hitelezett projektcég által elkövetett uniós pályázati csalás ügyében született úgy, hogy Jellinek tárgyalás nélkül elismerte, hibázott. Értesülésünket az érintett is megerősítette.

„Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak.

Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.

Két részletben hárommilliárd forintnyi támogatást kapott a projekt, mégsem találta a kiépült mosonmagyaróvári geotermikus rendszert Hadházy Ákos parlamenti képviselő. Mindössze „fúrtak egy lyukat a meleg víznek és egy másikat, ahová visszasajtolnák” – közölte. A város 2019-ben 20 éves szerződést kötött a beruházóval: a polgármester úgy tudja, az eredménytelen közbeszerzés miatt késhet a projekt befejezése, és a cég is ezt közölte.

Az EU támogatási projekt késedelme és várható leállása jelentősen hátráltatja a munkálatokat és többletköltséget okoz. Ezt válaszolta lapunknak Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatója. Azt firtattuk, hogyan lett részese a Széles Gábor milliárdos érdekeltségébe tartozó Ikarus annak az uniós projektnek, amelynek a több mint másfél milliárd forintos előlege szertegurult, az ígért gáztöltőállomások viszont nem készültek el.

Magyarország megint szégyenpadra kerül: ezúttal másfél milliárd forint, Magyarországnak megítélt uniós támogatás folyt el Szingapúrtól Észtországig. Luxusautóra, 4-5 milliós fizetésre, de még egy ingatlanvásárlás fedezetére is futotta a brüsszeli pénzből, csak a fejlesztésből, az ígért gáztöltőállomásokból nem lett semmi.

Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél.

A választások előtt egy hónappal furcsa közjáték zajlott le az egyik uniós pályázat körül. Egy korábban már felfüggesztett programot hirtelen újra megnyitottak, de csak egy napra. Az uniós tendereket árgus szemmel figyelő pályázatíró tanácsadócégek is meglepődve tapasztalták, hogy március 9-én hirtelen ismét elérhetővé vált a KKV Energiahitel nevű pályázat, ahol lényegében naperőműves beruházásra lehetett „ingyen” hitelre pályázni.

Miközben az ország nagy része az első tavaszi hétvégére készült pénteken, furcsa tendert hirdetett meg az állam. Összesen 12 milliárd forintra pályázhattak azok a mikro- illetve kis- és közepes vállalatok, amelyek értesültek a megújuló energiaforrást felhasználó beruházásokat támogató hitelprogram (KKV energiahitel) újraindításáról.

A beruházók és az államtól bérelt földek kormányzati kegyeltjei fontosabbak a lakossági igényeknél. A napenergia-termelés hirtelen dömpingszerűre váltó támogatási politikájából legalábbis ez következik. Cserébe viszont sok baj forrása lesz.