language

Akták:

A MOL hulladékkoncessziója highlight_off

Kulcsszavak:

A MOL hulladékkoncessziója

A MOL hulladékkoncessziója

2021. augusztus 8-án a Nemzeti Koncessziós Iroda meghirdette a magyarországi hulladékgazdálkodásra vonatkozó, 35 évre szóló koncessziós pályázatot, 12 munkanapos jelentkezési határidővel. A koncessziót a MOL (Magyar Olaj- és Gázipari) Nyrt. nyerte meg, így 2023. július 1-től a MOL és leányvállalata, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi a hulladékkezelést a 35 éves szerződés keretében. A MOHU feladata többek közt a hazai háztartások és gazdálkodó szervezetek évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtése, és az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezése.

A koncessziós szerződést megelőzően a hulladékok kezelése az önkormányzatok feladata volt, az addig működő cégek alvállalkozóként folytathatják a tevékenységüket. Ehhez azonban meg kellett felelniük a pályázati feltételeknek, amelyet több kritika is ért a szakma képviselői részéről. Több szakmai szervezet szerint nehéz volt a rendelkezésre álló információk alapján a pályázatot elkészíteni, a kiírási követelményeknek megfelelni. 

Habár a szerződés megkötése után módosították a vonatkozó törvényeket, a MOL úgy nyerte meg a pályázatot, hogy nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. A bevezetett hulladékkezelési rendszer európai viszonylatban is az egyik legköltségesebb. A hulladékgazdálkodási koncesszió jogosultságát az Európai Bizottság is vizsgálja, mivel az a koncesszió időtartama alatt elzárja a piacot a szabad verseny elől. 


Fotó: MTI

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével

Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.

Akadt egy 75 milliárd forintos kérdés a hulladékkoncesszióban

Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam?

Sértheti az uniós jogot, ha százmilliárdokat varázsol magának a hulladékból a Mol

A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait.

A Mol-koncesszió indulásával a hulladékgazdálkodás sok szereplője megy a süllyesztőbe

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét

Rengeteg becslésen alapszik az a háttértanulmány, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy 35 évre kell odaadni a Molnak a hulladékkoncessziót. Az uniós szabályok szerint kötelező háttérszámításokkal megindokolni az öt évnél hosszabb idejű koncessziót. Szakértők szerint a kormány egyes tételek esetében jelentősen túlbecsülte a költségeket.

Az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a jegybankot is vizsgálja az Európai Bizottság

Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra.

A kormány szemétpolitikája is a NER-oligarchákat gazdagíthatja

Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.
Találatok: [7]  Oldalak:   1