K-Monitor Adatbázis

16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte.

Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulóján utánanéztünk, mi történt a tíz legelbaltázottabb pénzégető beruházással. Van, aminek már nyoma sincs; van, ahol a romok még láthatók; van, ami egész jól bevált; és van, ami új kihívás elé állította a helyi önkormányzatot.

A független országgyűlési képviselő még 2022-ben írt a beruházásról, amely papíron 600, szerinte azonban csak néhány tízmillió forintot ér.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

EU-s pénzből épültek „turistamágnesek” Borsodban.

Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők is lázadoznak kastélyai elvétele ellen. Hol saját indíttatásból, hol pedig a helyi civilek nyomására.

Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.

Szlovák ingatlanoldalon árulja az edelényi polgármester felesége azt a házat, amit 2015-ben majdnem 26 millió forintos uniós támogatással építettek. A pénzt elvileg egy szörpház létesítésére kapták, de az ingatlan a hirdetésben most családi házként szerepel, közel 50 millió forintot kérnek érte. Az uniós szabályok szerint öt évig kellett az épületet szörpüzemként működtetni, ez már letelt. Az ingatlanhirdetésre a Mi hazánk Mozgalom edelényi tagjai bukkantak.

Bár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen nagy szükség volna az öregek napközi otthonára, az elnyert uniós támogatás ellenére sem történt semmi az elmúlt öt évben. A kiírt pályázatokat az önkormányzat rendre eredménytelennek nyilvánította, legutóbb szabálytalanul, amiért egymilliós bírságot szabtak ki rá.

Kétszer 200 millió forint uniós támogatást kapott a körömi önkormányzat a mélyszegénységben élők társadalmi felzárkóztatására és lakhatási integrációjuk segítésére, de a rászorulók többségének életkörülménye nem javult. Nem lett folyóvizük, sem benti vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni és tisztálkodási lehetőségeik sincsenek. A Házon kívül stábja az elköltött forintmilliók nyomába eredt.