K-Monitor Adatbázis

A Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte el a nemzeti autópálya-koncessziót a következő 35 évre – jelentette be Rogán Antal kabinetminiszter a Nemzeti Koncessziós Iroda eljárásáról. A győztes RAD-rendszerben kezelheti és építheti a magyar autópályákat. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László vállalkozók érdekeltségeivel felálló konzorcium sok feladatot vállal magára.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hétmilliárdos vagyont tüntetett fel a 2020-as beszámolójában: cégek, ingatlanok mellett tavaly év végén több mint kétmilliárd forintjuk volt készpénzben, illetve bankbetétben. Az elmúlt években a végrehajtási szakma és szervezet átalakításának nem titkolt célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom javítása volt. Ám ebbe, úgy tűnik, egy kis hiba csúszott: az ügyészség gyanúja szerint az MBVK elnöke 885 millió forintot kaphatott bírósági végrehajtói kinevezések "elintézéséért", és a pénzből juthatott az igazságügyi tárca lemondott államtitkárának is.

Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működött. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta.

Augusztus közepén jelent meg kormányhatározat arról, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A minisztériumok és állami hivatalok közötti iratokat digitalizáló informatikai rendszerre és annak működtetésére a Jelen lap értesülése szerint 14 milliárd forintot elköltöttek.

Jó ütemben fektettek be ingatlanba a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. A vagyongyarapodás a tavalyi év utolsó negyedében félmilliárd forint volt és ebbe még nem számították bele az idei év első nagy ingatlaneladását, amely több mint 3 milliárdos hasznot hozott.

Erzsébetváros önkormányzata feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az Erzsébetváros kártya működtetésével kapcsolatos csalás, hűtlen kezelés gyanúja miatt - adta hírül az önkormányzat.

Múlt pénteken hosszú és szakmailag is súlyos megállapításokkal terhelt sajtótájékoztatón jelentette be az innovációs és technológiai miniszter, hogy a magyar állam megveszi az ország egyetlen, még működő széntüzelésű erőművét, a Mátrai Erőmű Zrt.-t. Palkovics László szerint a bezárás helyett a továbbműködés feltételeit keresik majd. A több mint 20 évig a német RWE tulajdonában működtetett lignitzabáló infrastruktúra bányástul, áram- és hőtermelő erőművestül bő másfél éve került Mészáros Lőrinc kizárólagos érdekeltségébe.

Bár az utóbbi években minimálisan növekszik a költségvetés játékadóból származó bevétele, még így is csak fele annyi folyik be a büdzsébe ebből az adónemből, mint a nyerőgépek 2012-es betiltása előtt.

Új alelnököt választott kedden a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), szerdán pedig bejelenti lemondását a szervezet elnöke. Váltott szereplőkkel folytatódik a kamarai valóságshow.

Kilenc szellemi műhely működik majd a "bölcs várban", a tudás házában, az épületben egyebek mellett 3 doktori program, köztük a Széchenyi Egyetem angol nyelvű oktori iskolája, 2 alapítvány, könyvkiadó és érmekiállítás is helyet kapott - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken azon a rendezvényen, amelyen átadták az egykori budai Óvárosháza felújított épületét a budai Várban.