K-Monitor Adatbázis

Közel kétezer új szállodai szoba kerül a budapesti és vidéki piacra a következő két-három évben, részben a NER-hez tartozó cégek beruházásaiban. Új szállodamárkákat is hoznak a nagy nemzetközi láncok Magyarországra, közben magyar befektetők kilóra veszik a mediterrán hoteleket.

Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését.

Az építőanyagok áremelkedésének fedősztorijával éppen most játszották át a magyar ásványvagyon jelentős részét a kormány egyik kedvenc üzletemberének, Balázs Attilának.

Az állami turisztikai ügynökség tavaly mintegy 32 milliárd forint támogatást osztott szét fideszes önkormányzatok között, az ellenzékiek 68 milliót kaptak.

2020-ban a tavaszi járványkezelés részeként a Magyar Turisztikai Ügynökség 85 milliárd forint támogatást osztott szét, de hogy a támogatások szétosztásáról kik és mi alapján döntöttek, azt a mai napig nem tudni. (A Kisfaludy néven futó támogatási programban 2030-ig összesen 300 milliárdot terveznek kiosztani.)

Az állam a szállodaépítési és -felújítási költségek felét kifizeti a milliárdosok cégeinek. A pályázatra csak a jól értesültek tudtak időben jelentkezni. A turisztikai ügynökség a családok támogatásáról beszél, holott Mészáros Lőrinc hoteljei a 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással egy időben több száz embert rúgtak ki.

Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.