2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található.
A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.
Lapunk összegyűjtötte, melyek voltak a legnagyobb értékű közbeszerzések, illetve kik nyerték el ezeket a tendereket.
az M49-es gyorsforgalmi út M3-as autópálya és Ököritófülpös közötti szakaszának kivitelezése, 138 milliárd 46 millió forint. Szíjj Lászlónak cége, a Duna Aszfalt nyerte el.
az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós és Kisújszállás közti szakasza, 133 milliárd 901 millió forint. Ezt is a Duna Aszfalt cégcsoport nyerte el.
az M44-es Kecskemét és Szentkirály közötti szakaszának megépítése, 107 milliárd forint. Hódút Kft. lett, Szíjj László Duna Aszfaltja itt is felbukkan alvállalkozóként.
BKK által kiírt két közbeszerzés, ArrivaBus a fővárosban üzemelteti az autóbuszvonalakat. A csuklós autóbusszal végzett szolgáltatás 97 milliárd 827 millió forintba, míg a szóló buszokkal nyújtott vonalüzemeltetés 84 milliárd 873 millió forint.
Balásy Gyula, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. a májusi keretszerződés szerint a cégcsoport 75 milliárd forintért
forgathat szpotokat, tehet ki óriásplakátokat, hirdethet újságokban, közösségi médiában.
Magyar Földgáztároló Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki 765 millió kilowattóra energiát biztosító földgáz beszerzésére a 2022/2023-as gázévre. A tenderen az MVM CEEnergy Zrt. győzött, az eredetileg erre szánt 16 milliárd forint a nyár végi gázárcsúcs időszakában kevésnek bizonyult, ezért az erre szánt összeget 72 milliárd 300 millió forintra.
a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztése II. ütemének 2. fázisára kiírt tender, a nyertes a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV lett, míg a vesztes a Tiborcz István baráti köréhez tartozó West Hungária Bau volt. A részmunka értéke pedig nem volt kevesebb, mint
69 milliárd 800 millió forint.
GySEV Zrt. villamos energia beszerzésére írt ki egy tendert még 2021-ben, amit az E2 Hungary Zrt. és az MVM Next Zrt. konzorciuma nyert el. Felerészben a Magyar Telekom, felerészben Lantos Csaba nevével fémjelzett, Svájcban bejegyzett MET Holding AG tulajdonában áll. Az E2 a GySEV részére 53 milliárd 900 millió forint értékben szállíthat áramot.
Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal rendezvényszervezésre is írt ki közbeszerzési tendert, amit ugyancsak Balásy Gyula cégei, nevezetesen a Visual Europe Zrt. és a Moonlight Event Kft. nyert el. A februárban megkötött keretmegállapodás kereken 50 milliárd forintról szól.
A kőbányai multifunkciós sportcsarnokra és uszodára kiírt közbeszerzési eljáráson a Magyar Építő és a ZÁÉV konzorciuma lett a nyertes. A sportcsarnok és uszoda nem kevesebb, mint 47 milliárd forintba kerül.
2022-es év különdíjas ajánlat kérője azonban kétségkívül a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. Három közbeszerzési eljárásuk
400 millió, 200 millió, illetve 104,2 millió forintról szól, ezek révén „homogén” kliens oldali IT eszközök, „általános” kliens oldali IT eszközök, valamint IT biztonságtechnikai termékek és szolgáltatások beszerzésére kötöttek keretszerződéseket, mindhárom keretszerződést 8-8 IT-céggel kötötték meg.
A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.
Beindult a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt (DKÜ), amely szerdán 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A miniszterelnöki kabinetfőnök, Rogán Antal alá betagolt szervezet célja az öt évre érvényes keretszerződésekkel, hogy „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel pedig javítsa az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát” – idézte az ügynökséget a pályázati kiírásról hírt adó K-Monitor.
