K-Monitor Adatbázis

Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.

Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk az Integritás Hatóságnál és a Közbeszerzési Hatóságnál, miután egy közbeszerzési szakértővel több száz közbeszerzési eljárást vizsgáltunk meg, és ismerős mintázatokat, valamint rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyertes tendereivel kapcsolatban. A Hatóság minden általunk bemutatott esetet kivizsgált, és 15 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A határozatok a napokban jelentek meg a Döntőbizottság oldalán: összesen 11,2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a tenderek kiíróira.

2023-ban töredékére esett a gáz ára Európában, ez meglátszik az állami tulajdonú MVM eredményein is. Ugyan a cég 1000 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapott a kormánytól, erre nem volt szüksége, mert a lakossági fogyasztás csökken. Az állam tavaly osztalékként vissza is vett a rezsitámogatásból 417 milliárdot.

Januárban közbeszerzés útján kereste az Integritás Hatóság azt a céget, amely kétéves keretszerződés alapján 135 millió forintért utaztatná a munkatársait. A szervezet körül zajlik az élet: miközben megtalálták a nyertes céget, új jogköröket is szeretnének kapni.

A jelenleg a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként és DK-s árnyékminiszterként tevékenykedő Bodnár Zoltán az utóbbi években leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a béremelést ellenző nézeteinek adott hangot. Az elmúlt évtizedekből azonban ennél komolyabb botrányok is köthetők a nevéhez, amely például a K&H-brókerbotrányként emlegetett, súlyos pénzügyi visszaélés-sorozatban is felbukkant.

A választási bizottság bírságot nem szabott ki.

A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva három év börtönre ítélte a mórahalmi mini-Magyarország kitalálóját, amiért nem fizette vissza a projektre kapott uniós támogatást, derül ki a bíróság közleményéből. Az ítélet indoklása szerint az ügynek öt vádlottja volt, az első és a másodrendű vádlottak találták ki még 2014-ben, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven jelentős műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a projektcég 15 százalékos önerő biztosítása mellett 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatást igényelt a megvalósításhoz

A hegyvidéki ingatlan nagyobbik felén Tiborcz cége, a BDPST Group közlése szerint egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” épül, ám ez sok fa kivágásával jár együtt, és más környezetvédelmi aggályokat is felvet.

A Szabad György Irodaházban kapott helyet Novák Katalin titkársága, amely összesen négyfős, a volt köztársasági elnök ugyanis nemcsak személyi titkárt, kommunikációs referenst és titkárságvezetőt, de egy gazdasszonyt is igényelt. Miután Hadházy Ákos független képviselő csütörtökön kiposztolta ezt, az RTL Híradó rákérdezett a fizetésükre.

Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat.