K-Monitor Adatbázis

Erdei Bálint cégcsoportjának a Fagyöngy Lakópark lakásainak eladása már az első évben hozott majdnem egymilliárdos profitot, egy másik projekttel viszont majdnem megégette magát.

Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek.

Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.

A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános. Demeter Márta és védője fellebbezett.

A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános, az indoklás zárt ülésen hangzik el.

A Whitedog Media úgy tesz, mintha a reklámügynökségi piac fontos szereplője lenne, és busás fizetésekkel, valamint gyorsan felívelő karrierutakkal kecsegteti a kiszemelt szakembereket. Eközben lényegében a felcsúti oligarcha cégvilágának házi ügynökségeként működik – úgy, ahogy.

Az álarcos alak ízelítőként egy videót is közzétett, amelyen elmondása szerint Patek és üzlettársa éppen az óbudai önkormányzat megbízásaiból „visszafelé irányuló” pénzekkel számol el.

Idén februárban a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség újra kinyitotta a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzcsapot, a Városi Civil Alapot – ám a törvényben előírt egy hónap helyett ezúttal két hetet adtak a pályázatok benyújtására. Ahogy tavaly feltártuk, ez az a forrás, amelyet nem valamiféle normatív rend, hanem a fideszes választókerületi elnökök, képviselőjelöltek kampányérdekei szerint szórtak szét. A mostani kiírásban szereplő újabb 4,8 milliárd forint elosztásáról a napokban döntenek.

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.

A NAIH szerint a Normális Élet Pártja valószínűleg jogsértően gyűjtött adatokat. Ezt magyarázta korábban a Csirkeember és a Momentum hajdú-bihari jelöltje is.