K-Monitor Adatbázis

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

A politikus a pécsi LED-lámpák árnyékában tartott csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón elmondta, szerdán a Legfőbb Ügyészségen megtette a feljelentést csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt a pécsi közvilágítás ügyében. Azt is elmondta, a 2014-es közbeszerzés nyertese ugyanaz az Elios Zrt. volt, amelynek az ügyében már nyomoznak az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF) jelentése kapcsán.

Várhegyi Attila cége kapott százmilliós megbízást. Az Elios kedvező feltételekkel szerződhetett.

Attól az embertől kértek független árajánlatot Zalaegerszegen a közvilágítás felújításakor, akinek egyik cége később az Elios beszállítója lett. Az akkori polgármester, Gyutai Csaba azóta hűtlen kezelési ügybe keveredett, ennek ellenére ő felügyeli a 40 milliárd forintos uniós támogatáshoz jutó kastélyfelújítási programot.

Általános tapasztalat, hogy az országos közvilágítás-korszerűsítést követően rosszabbak lettek a látási viszonyok az érintett településeken. A műszaki tartalommal azonban az OLAF-nak nincs gondja, csak az egykori közbeszerzésekkel, valamint a szerződésekkel kapcsolatban tesz észrevételeket. Kérdés, ezeknek van-e büntetőjogi következményük. A korábban lezárult Elios-beruházásokat érintő nyomozás során nem voltak: akkor ahhoz, hogy tovább lehessen lépni, le kellett volna hallgatni a kormányfő vejét és Tiborcz István üzleti körét. De ugyan ki merte volna elrendelni ezt?

Mindent rendben talált a Nemzeti Nyomozó Iroda az egykor az Orbán Viktor veje érdekeltségébe tartozó cég és 13 önkormányzat 2014-es szerződéseiben. A határozatból kiderül: a törvény csak a horizontális (azaz versenytársak közti) kartellezést bünteti.

Csak tavaly nyolc gyanús ügyet talált Magyarországon az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF. Hatnál a kormány is elismerte, hogy valami nem stimmelt az EU-s pénzek felhasználásánál. Az uniós hivatal azonban soha nem közöl konkrétumokat, az állam pedig nem töri magát, hogy elárulja, kik hogyan éltek vissza az uniós pénzekkel. Nem csoda: a Közgép, az Elios és a Belváros is érintett lehet OLAF-vizsgálatban.

Az LMP szerint a Szalamandra utcai volt honvédségi telek tervezett áron aluli értékesítése felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A párt ezért közérdekű adatigénylést nyújt be a pályázati anyagok nyilvánossága érdekében. A kormány új korrupcióellenes programja egyebek között az állami hivatalok és cégek adatközlésével is foglalkozik, és a jelenlegi szabályokat kielégítőnek tartja. Civil szervezeteknek erről más a véleményük.

Váratlanul eladta azt a cégét Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István, amely „közbeszerzési eljárás részese volt és lehet”.