language

Akták:

A kormánykritikus civilek elleni kampány highlight_off

Lapok:

A kormánykritikus civilek elleni kampány

A kormánykritikus civilek elleni kampány

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 végén nyilatkozatokban fenyegette meg azokat a már korábban is támadott kormánykritikus civileket, akik külföldi támogatásokból végzik a munkájukat, amellyel a kormány korrupciós ügyeit tárják fel. A 888.hu-nak adott interjújában arra utalt: 2017-ben a Kormány "fellázad" az ellen a vélt nemzetközi befolyásolási kísérlet ellen, amely mögött a magyar kormány nyilatkozataiban Soros György magyar származású amerikai üzletembert és alapítványát (Open Society Foundations) sejteti, és melynek "idegen ügynökei" az említett civil szervezetek, köztük a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda.

Január elején a kormány nyílt kommunikációs támadást indított: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt: "el kell takarítani" ezeket a szervezeteket, amelyre az amerikai választások után létrejött republikánus többség ad lehetőséget. 2017. márciusi Mandiner-interjújában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vádolta meg azzal, hogy a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól. Az EKINT az ügyben később pert nyert a politikussal szemben, akit a Fővárosi Ítélőtábla döntésében bocsánatkérésre és sérelemdíj megfizetésére kötelezett..

Később kormánypárti politikusok megerősítették azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány vagyonnyilatkozat tételre kötelezné a civil szervezetek vezetőit – izraeli példára hivatkozva.

Áprilisban egy olyan javaslat került a Parlament elé, amely "külföldről finanszírozott szervezetként való regisztrálásra kötelezné a 7,2 millió forint feletti támogatást külföldi elnyerő alapítványokat és egyesületeket”. A tervezet ellen 248 szervezet tiltakozott, és több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett tüntetésen is. Állásfoglalások: TASZ, Átlátszó, Helsinki, K-Monitor. 2017. június 13-án a törvényt az országgyűlés Fideszes többsége elfogadta.

Az Európai Unió Bíróságának 2020-as döntése értelmében uniós jogot sért a külföldről támogatott civileket nyilatkozattételre kötelező törvény. 2021 nyarán az országgyűlés – a régi visszavonása után – új civiltörvényt szavazott meg. Az új szabályozás szerint a 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölötti szervezetekről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék. Emellett az új törvény azt is előírta, hogy az alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük adományozóikat közhasznúsági jelentésükben. Ezen a kitételen végül enyhített a kormány: ennek alapján 500 ezer forintos összeg alatt az adományozók megőrizhetik névtelenségüket.

Vélhetően az ellenséges politikai klíma hatására 2018-ban az OSF bezárta budapesti irodáját és Berlinbe költöztette át. 2023-ban jött a hír, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul az EU-ból és felfüggeszti az uniós országokban működő civil és jogvédő szervezetek támogatását.

Tudnivalók civil szervezetek számára a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről (TASZ)

A miniszterelnök Norvég Alapból finanszírozott szervezetek ellen indított, konkrét visszélések feltárása nélkül zárult támadásáról itt gyűjtjük a cikkeket.

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [27]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Németh Szilárd elnézést kér és sajnálkozik

Mint mi is megírtuk, a Fővárosi Törvényszék november 19-én végrehajtást rendelt el Németh Szilárd fideszes képviselő ellen, mivel a másodfokú, jogerős ítélet ellenére nem kért bocsánatot az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettől (EKINT) és a sérelemdíjat sem fizette be. Németh ellen azért indított pert az EKINT, mert tavaly márciusban a Mandineren megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy az intézet a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, azaz meghamisították a jelentésüket. Németh még aznap az ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy mégis hajlandó elnézést kérni az intézettől, és kifizetni a bíróság által kiszabott pénzbüntetést.

Megint nyert a Helsinki Bizottság a Fidesszel szemben

Halász János frakciószóvivő tavalyi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a civil szervezet törvénysértő módon, nem átláthatóan működik, titkolózik a vagyonáról és az általa pénzelt emberekről. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az állítás nem igaz, írja közleményében a Helsinki Bizottság.

Az állam sem tudja, mit vár a bevándorlási különadótól

Szombattól életbe lépett a migrációs különadó, és szeptember 15-ig az érintett donoroknak és támogatott szervezeteknek már adóbevallást is le kell majd adniuk. A potenciálisan érintett szervezeteknek viszont fogalmuk sincs, hogy a nem túl egyértelműen megszövegezett törvény alapján mennyi adót kellene fizetniük. Ráadásul úgy tűnik, hogy az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium sem tud sokkal többet arról, hogy mennyi bevételt vár a fura adónemből az állam. Mindezek tetejébe pedig még alkotmányossági problémák is vannak a különadóval.

Az Alkotmánybíróság felfüggesztette az eljárásait a Lex CEU-ról és civiltörvényről

Az Európai Bíróságon (EUB) indult kötelezettségszegési eljárások lezáródásáig az AB felfüggesztette a felsőoktatási törvény módosítása (Lex CEU) és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (civil-)törvény alkotmányosságának vizsgálatát. Mindkét ügyben az országgyűlési képviselők egynegyede kérte az AB-től, hogy vizsgálja meg a jogszabályok alkotmányosságát. Ilyenkor az AB-t nem köti eljárási határidő.

A Fidesz törvénybe foglalná, hogy a Soros-hálózat ne befolyásolja a bírókat

Veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot a Fidesz szerint az, hogy olyan civil szervezetek, mint például a Helsinki Bizottság, tréninget tartott a bíróknak. A fideszes Hende Csaba adatokat kért Handó Tündétől, az igazságügyi államtitkár pedig belengette, hogy a parlament sem mehet el emellett szó nélkül.

Lex CEU, civiltörvény, plakáttörvény: mi a közös bennük?

Beigazolódott a novemberi jóslat: a vasárnapi parlamenti választásig már biztosan nem dönt az Alkotmánybíróság három olyan, kulcsfontosságú ügyben, amelyekben józanul nézve nemigen határozhatott volna másképp, mint hogy a Fidesz által elfogadott törvények alkotmányellenesek.

Orosz és román szála is van a civilek elleni lejárató hadjáratnak

Orosz, izraeli, de még egy román szálra is bukkantak a BuzzFeed amerikai hírportál oknyomozói, amikor annak próbáltak utánajárni, kik lehettek a végrehajtói és a megbízói annak az összehangolt, NGO-k elleni nagyszabású nemzetközi műveletnek, amiről csütörtökön az Index is beszámolt. A végrehajtók által titokban rögzített hangfelvételek landoltak Bayer Zsoltnál, majd ezekre építette kommunikációját a kampány finisében az Orbán-kormány.

Izraeli magánhírszerző cég dolgozhatott rá Orbánék ellenségeire

Egy izraeli hátterű, illegális titkosszolgálati módszereket is alkalmazó, jórészt exkémekből álló privát biztonsági cég emberei dolgozhattak rá azokra a civilekre, akikben van egy közös: mindegyiküket kipécézte az Orbán-kormány.

Politico: Az AH már január óta tudja, hogy megfigyelik a magyar civileket

A befolyásos brüsszeli portál, a Politico hétfő esti cikkében alapos eligazítást tartott az európai olvasóknak a magyar választási kampány állásáról. A Politico szerint a kampányt Orbán Viktor és egykori pénztárnoka, Simicska Lajos „elkeseredett küzdelme” határozza meg. Simicska az általa ellenőrzött lapokon keresztül sorra hozza nyilvánosságra az olyan ügyeket, melyek az Orbán-rendszer korruptságát hivatottak illusztrálni. A szerző szerint amennyiben a részleteiben ismertetett botrányok beigazolódnak, komoly meglepetést eredményezhetnek a választáson, és egy esetleges Orbán-vereség után büntetőeljárásokhoz vezethetnek.

Közleményben reagáltak Soros alapítványai Orbán vádaskodására

“A Nyílt Társadalom Alapítványok aggodalommal figyelik a magyarországi civil szervezetek elleni egyre intenzívebb támadásokat. Ezek között megtalálhatóak voltak fedett akciók és a korábbiakban még nem tapasztalt alantas trükkök: álcázott interjúk, titkos hangfelvételek és koholt hivatkozások.
Találatok: [27]  Oldalak:   1 2 3   >  >>