K-Monitor Adatbázis

Gyenes Levente 2002-től volt Gyömrő polgármestere, ám miután felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték „folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt”, végül újraválasztása ellenére távozni kényszerült a város éléről. Az eljárásban képviselt vád szerint Gyenes társaival úgy csalt adót, hogy 2006 és 2009 között egy számlagyárat működtettek, szinte minden tevékenységről tudtak fiktív számlákat szerezni. A bűnszervezet közel 1,8 milliárd forint értékben állíthatott ki fiktív számlát, és közel félmilliárd forint áfát csalhattak el. Több mint 50 vállalkozás használta fel a fiktív számlákat, köztük volt olyan, amelyik csak egy, de olyan is, amelyik harmincnál is több számlával élt vissza. Gyenes hetedrendű vádlottként úgy kapott csak 9 hónap felfüggesztett szabadságvesztést, hogy csupán adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el, pedig az elsőrendű vádlott szerint a volt polgármester részt vett az egész bűnszervezet irányításában.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint méltatlanság miatt a képviselő-testület a határozatával megszünteti annak a polgármesternek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek." A képviselő-testületnek ismét méltatlansági eljárást kellett volna indítania Gyenes esetleges beiktatása után, és ennek hiányában a kormányhivatal feladata lenne a fenti szabály kikényszerítése. A helyileg beágyazott Gyenest azonban 2016 augusztusában azonban újraválasztották, noha  már korábban is tudta, hogy az önkormányzati törvény szerint nem lehet polgármester. Gyenest az se érdekelte, hogy a jogsértést először az újbóli hivatalba lépésétől számított 30 napon belül neki kellett volna megszüntetnie azzal, hogy ismét lemond, azonban ezt nem tette meg, sőt elintézte, hogy a képviselő-testület se állítsa őt fel, holott a következő harminc napban ezt nekik kellett volna megtenniük. Mivel mindez elmaradt, jöhetett a Pest Megyei Kormányhivatal mint a hivatal törvényességi működésének egyik legfőbb ellenőre, és amely korábban a kétszer harminc napban csak felszólíthatta Gyenest, majd a testületet, hogy ők mondják ki a polgármester méltatlanságát, csakis ezután vihették bíróság elé az ügyet. A kormányhivatal a területileg illetékes Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely végül 2017. januárjában vetett véget a nevetséges helyzetnek. A joghézagot törvénymódosítás oldhatja fel.

Forrás: Magyar Narancs, fotó: MTI.

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.

2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.