Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.
2018 óta foglalkozunk a hazánkba települt akkus beruházásokkal, és azóta számos súlyos problémára derítettünk fényt. Amióta pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2022 nyarán, a tusványosi szabadegyetemen kijelentette, hogy országunkat a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalommá kívánja tenni, az egyre szaporodó hazai akkuipari létesítmények és ezek működési anomáliái még inkább felhívták a figyelmet az iparághoz kapcsolódó problémákra. Most animációs videóban is mutatjuk a legfontosabb infókat a témáról.
A szinte semmiből pillanatok alatt százmilliárdos árbevétel – ezt produkálta az a két kommunikációs cég, amelyeket Magyar Péter állami hátszelű túlárazással vádol, és amelyeknek az utcai óriásplakát-kampányai elől 2017 óta elmenekülni is lehetetlen volt.
A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.
A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
Nem akárhol épülhet meg a keleti nyitás eddig legnagyobb presztízst hozó beruházása, az ellenzék fellegvára adhat otthont a Teslát is előző kínai e-autó-gyártónak, a BYD-nek. Cserébe Botka László polgármester városa pont úgy viselkedik, ahogy a fideszes települések.
Jelentősen csökkent az uniós finanszírozású közbeszerzések korrupciós kockázata, a magyar adófizetők pénzéből megvalósulóké viszont az egekbe szökött.
Mélyen az uniós átlag alatt a magyar mutató.
Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja.
