language

Lapok:

Kulcsszavak:

jármű / gépgyártás highlight_off

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

Itt a bejelentés: a Ganz-MaVag ajánlatot tett a spanyol vasútóriás részvényeire

Az Index értesülései szerint a MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a szupervonatokat gyártó spanyol vállalat, a Talgo részvényeinek 100 százalékára, elősegítve a cégek közötti szinergiák kiépítését. Bacsa György, a vállalat igazgatósági elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a Talgo igazgatótanácsa kedvezőnek ítélte meg az ajánlatot, a tranzakció célja pedig az, hogy a két cég együtt fejlessze tovább a spanyol és a hazai gyártási és képzési, fejlesztési kultúrát. A stratégiai partnerség mindkét fél számára előnyökkel jár: a Talgo növelheti kapacitásait, tovább erősödhet Európában és a keleti piacokon, a MaVag pedig tovább fejlesztheti gyártói képességeit.

Vádat emeltek az Alstom-ügy gyanúsítottjai ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.

Alstom-vesztegetés: Budapesten még nyomoznak, Londonban már nem

A brit Serious Fraud Office (Súlyos Csalások Elleni Hivatal) december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették. Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája. – nyilatkozta az ügyben Lisa Osofsky, az SFO igazgatója. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is, a budapesti metróra szánt Alstom-kocsik ügyében merült fel a korrupció gyanúja, mint arról egyébként az Index 2016 áprilisában elsőként beszámolt.

Hat év börtönt kapott egy csaló, akit az OLAF jelentett fel

Az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal nevét leginkább Tiborcz István és az Elios uniós pályázatainak ügyében hallhatta sokat a magyar olvasóközönség. Abban az ügyben, amelyben hiába állapított meg az uniós hivatal súlyos problémákat, a magyar hatóságok kétszer is bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, a kormány pedig politikai befolyásolással meg sorossággal, meg a hasonló standard dolgokkal vádolta akkor az OLAF-ot.

A választás utánra időzíti a hazai megjelenést az orosz óriáskonszern

A Transzmasholding orosz vasúttechnikai óriáskonszern 50 százalékot szerezne a Dunakeszi Járműjavítóban, az eredeti tervek szerint csak a jövőre nézve beígért megrendelésekkel fizetnének. Az üzletben több furcsaság is van.

A szemük láttára tüntetik el a pénzüket, de tehetetlenek

Évek óta nézik tehetetlenül egy cég kisebbségi tulajdonosai, ahogy a többségi tulajdonosok a szemük láttára teszik tönkre a társaságot, miközben alapos a gyanú, hogy bűncselekmények sorát is elkövették. Ám hiába fordultak a hatóságokhoz, folyamatosan falakba ütköznek. Béna kacsa lenne az igazságszolgáltatás? Vagy igaza van a sértetteknek és "felsőbb nyomás" hatására nem történik évek óta semmi? Egyik magyarázat sem megnyugtató.

Lantos Csaba az autóiparba fektet

Spinto Hungária – így hívják azt a vállalkozást, amely a kelet-közép-európai régió autógyártó vertikumának szeretne szerszámokat gyártani. A cég egy 21 millió eurós projekt keretében Miskolcon épít gyártócsarnokot. Úgy tudjuk, hogy a hazai üzlet több ismert szereplője mellett az állam is beszállhat.
Találatok: [7]  Oldalak:   1