K-Monitor Adatbázis

Valóban Timur Rahimkulov fia az, aki miatt a Corvinus vezetése kirúgta az egyetem docensét – ezt maga Ádám Zoltán erősítette meg lapunk kérdésére. A vele készült interjúból kiderül, hogy miként jutottunk el idáig, miért törte meg ő maga az ezzel kapcsolatos hallgatását, mit gondol félelemről, egyetemi autonómiáról és az ellenzékről.

Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint Timur Megdetovics Rahimkulov fia volt az a diák, akinek a Corvinus vezetése szabályellenes módon lehetővé tette, hogy vizsgát tegyen. A Corvinus vezetése úgy táncolt, ahogy a hallgató édesapja, Timur Rahimkulov fütyült, s ezért eltávolították állásából azt a docenst, Ádám Zoltánt, aki a szabálytalanságot szóvá és vizsgálat tárgyává tette.

Megbízható információink szerint a modellváltott egyetemek kuratóriumai azzal nyomasztják a felügyeletük alá tartozó egyetemek vezetőit, hogy pereljék be az Európai Bizottságot „jóhírnév megsértése” miatt. Úgy tudjuk, egyes egyetemek azt az instrukciót is megkapták a kuratóriumoktól, hogy kinek az ügyvédi irodája vállalja ezt a pert, és mennyiért. Egyetemi forrásaink szerint az egyik ilyen „ajánlott” ügyvédi iroda egy régi fideszes káderhez, Gál András Leventéhez köthető.

Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.

Néhány év alatt a magyar távközlés első embere lett az Orbán Viktor bizalmasaként emlegetett Jászai Gellért. Úgy tűnik azonban, hogy a zuglói parkolási botárny hullámai őt is elérik: a jelek szerint a 4iG vezére közvetve érintettje lehet egy nagyszabású áfa-csalási ügynek.

Sistereg a levegő az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető gigavállalkozás, a 4iG körül: a kormány egyrészt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a cég fölvásárolja a Digi Távközlési Kft.-t, ami azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatja az ügyet, másrészt a társaság is bejelentett egy 85 milliárd forintos kötvénykibocsátási akciót, amelyből a már előkészített, úgymond „csőben lévő” terveiket finanszíroznák. Akadnak ugyanakkor kellemetlen meglepetések is, például az, hogy izraeli védelmi szakemberek kifejezetten ellenzik, hogy a 4iG megszerezze a kommunikációs szolgáltatásokat forgalmazó izraeli Space-Communications Ltd. műholdas cég többségi tulajdonrészét, ami a távlati tervek fontos eleme lenne. Fenyegető egy már jó ideje zajló nyomozásról szóló hír is, amely még komoly fejfájást okozhat a miniszterelnök környezetében.

A Jelen pár hete megírta, hogy az állam ötmilliárd forint értékű PCR-tesztet semmisített meg azért, mert nem lettek időben fölhasználva. További nyomozásunk során fölmerült a gyanúja annak, hogy ezeket a súlyosan túlárazva beszerzett teszteket eleve nem lehetett fölhasználni. A megkérdezett szakértőnk szerint pont így történt. A külügy a vuhani törzsre lefejlesztett PCR-eket vette meg, de eleinte hiányoztak a használatukhoz szükséges eszközök. Mire ezek meglettek, a vuhani alfatörzs eltűnőben volt. Az újabb mutációkat pedig nem mutatja ki ez a teszt. A probléma a régi: a beszerzés előtt a kormány nem kérdezte meg a szakmát.

Hetek óta próbáljuk szóra bírni az állami szerveket, hogy számoljanak be arról, miért, és mekkora mennyiségben semmisítenek meg PCR-teszteket a járvány kellős közepén. Információink szerint közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt tesztet selejtez le az állam.

A Belügyminisztérium hosszas helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz egy korábbi cikkünk miatt, tételesen vitatva annak állításait. A cikk szerint a kormány jogszabályban rendelkezett arról, hogy megszünteti az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) érkeztető rendszerét. Cikkünkben emlékeztettünk arra, hogy a rendszer fejlesztése és éves működtetési költsége a 2015-ös indulástól eltelt közel hat év során nagyságrendileg 14 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami így lényegében a kukában landolt. A KÉR lényege: a kormányzati szervezeteknek és állami intézményeknek szóló küldeményeket elszállítják a Magyar Posta budaörsi központjából egy budapesti központba, ahol ezeket beszkennelik és elektronikus formában, hiteles iratként továbbítják. Cikkünkben kitértünk arra, hogy ezt a körülményes procedúrát sok intézmény még az egymás közti levelezésben sem használta.

ÉRTESÜLÉSEINK SZERINT NEM KIZÁRT, HOGY A NEMZETI TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁST – AZ AUTÓPÁLYÁKHOZ HASONLÓAN – KONCESSZIÓBA ADJA A KORMÁNY. LÉNYEGÉBEN PRIVATIZÁLJÁK AZT AZ ÁLLAMI INFRASTRUKTÚRÁT, AMIT UNIÓS PÉNZEN FEJLESZTETTEK FEL. AZ ÜZEMELTETÉSRE EGYETLEN SZEREPLŐ LESZ ALKALMAS, MÉGHOZZÁ AZ ORBÁN VIKTORHOZ KÖTHETŐ 4IG, AMELY AZ ÁLLAM HATHATÓS SEGÍTSÉGÉVEL AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÉVEKBEN GYAKORLATILAG MONOPOLHELYZETBE KERÜLHET A PIACON, NEMCSAK AZ ÁLLAMI ÉS ÜZLETI SZFÉRÁBAN, HANEM A LAKOSSÁGIBAN IS. EZ ÓRIÁSI BEFOLYÁS, AMINEK ALAPJA LEHET EGY ÁLLAMI BERUHÁZÁSBAN ÉPÜLŐ KORMÁNYZATI ADATKÖZPONT IS, AMELYNEK MÁR ÉVEK ÓTA MŰKÖDNIE KELLENE GÖDÖN, DE A RÁKÖLTÖTT MILLIÁRDOK ELLENÉRE A BERUHÁZÁS SEHOL SEM TART.