language

Kulcsszavak:

gazdálkodás highlight_off

Akták:

Jobbikos plakátolás Simicska felületein highlight_off

Jobbikos plakátolás Simicska felületein

Jobbikos plakátolás Simicska felületein

2017 áprilisában a Jobbik egy Fidesz ellenes plakátkampányt indított a Simicska Lajoshoz köthető Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületein. A párt eleinte kb. 2000 kihelyezett óriásplakátról beszélt, ugyanakkor arra hivatkozva, hogy az nem közérdekű adat, nem hozta nyilvánosságra a plakátkampány költségeit. Júniusban pontosítottak és közzétették, hogy áprilisban 2468, májusban 2470, júniusban pedig 2498 óriásplakátot használtak, ellentmondva a korábban bevallott kb. 2000 plakátnak. Az adatokból az is kiderül, hogy óriásplakátok mellett más hirdetési felületeket használtak, 312-300-296 citylightot, 292-257-283 dupla citylightot és 303-304-306 hirdetőoszlopot.


Reklámszakemberek becslése szerint mindez közel 2.5 milliárd forintba kerülhet piaci áron. Eközben a NAV is elkezdett vizsgálódni Simicska Lajos cégeinél, azt gyanítva, hogy kevesebb plakátot vallottak be, mint amennyit tényleg a Jobbik kampányához használtak körülbelül 100 millió forint áfahiányt okozva ezzel. A vizsgálat kezdeti stádiumában nem talált tényleges kifizetésre utaló számlákat sem. . Továbbá felmerült a tiltott kampány és pártfinanszírozás gyanúja is.


Később a Jobbik egy közleményében kijelentette, hogy az áprilisi plakátkampány 27 359 917 forintba, a májusi 26 797 472 forintba került, nem számítva a rongálás költségeit. Más Jobbikos forrásból származó elszámolás alapján a pártegy hónapra pedig 6000 forintot fizetet egy plakátért, miközben az LMP havi 80 ezer forintot fizetett az óriásplakátokért.


A plakátkampány finanszírozása sem világos. A Jobbik több képviselője is azt mondta, hogy 150 millió forint hitelt vettek fel, majd később Jakab Péter szóvivő közölte, hogy egyrészt megtakarításból, részben pedig folyószámlahitelből finanszírozták a kampányt. A párt semmilyen hivatalos információt nem közölt a hitel részleteiről.

A plakátkampány odáig fajult, hogy a Fidesz először a választási törvény módosításával próbálkozott, majd mikor az elbukott , kikerülve a kétharmadot, bevezette a plakáttörvényt, amelyben megtiltja, hogy politikai pártoknak a kampányidőszakon kívüli plakátozást. A törvény nem vonatkozik a kormányzati kommunikációra, amin keresztül a kormány a évek óta több tízmilliárd forintokat költ el propaganda célokra.

 

Bár a Jobbik tagadta, hogy köze lenne hozzá, a törvény hatályba lépését követően újabb, a párt üzeneteire rímelő plakátok kerültek ki a Mahir felületeire a nyár folyamán. Lázár János augusztusban elrendelte, a kormányhivatalok írják össze az összes köztéri felületet.

 

2017. decemberében az ÁSZ jelentéstervezete megállapította: törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat. A törvény arról is rendelkezik, hogy a tiltott támogatás mértékét az ÁSZ állapítja meg, amelyet a párt az ÁSZ felhívásától számított 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti. (A pártok ellenőrzéséről és a tiltott támogatás megállapításáról itt olvashat részletesen.) A Jobbik szerint az ÁSz politikai nyomásgyakorlást hajt végre, érdemi vizsgálat nélkül hozott ítéletet.

 

Az Ász jelentéstervezete

A szerződések a Jobbik és a Simicska-féle plakátcégek között

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Csődbe mehet és így megszűnhet a Jobbik

A legrosszabb forgatókönyv, amivel a Jobbikban számolnak és benne van a pakliban, hogy fel kell számolni a pártot. Minden attól függ, kapnak-e részletfizetési lehetőséget az Magyar Államkincstártól, vagy sem. Egyik bank sem adott nekik hitelt. Az EP-kampányra biztosan nem lesz pénzük, bár Sneider Tamás pártelnök nyilatkozatai szerint nincs akkora baj.

Nem ereszti az ellenzéket az Állami Számvevőszék

Közzétette a 2018. első félévi ellenőrzési tervét az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely megerősítette: miközben a volt fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László vezette szervezet továbbra is feltűnő figyelemmel kíséri az ellenzéki pártok gazdálkodását, addig a Fidesz és a KDNP pénzügyei iránt kevéssé érdeklődik. Ligeti Miklós (Transparency) szerint az ÁSZ folytatja saját maga leleplezését.

ÁSZ: A Jobbik nem bizonyította, hogy nem kapott tiltott támogatást

A Jobbik észrevételeivel kapcsolatban az ÁSZ tájékoztatja a közvéleményt, hogy a párt semmilyen az ÁSZ ellenőrzési jogkörébe tartozó ellenőrzési bizonyítékot nem csatolt az észrevételéhez, sem a 2010-es kampányelszámolásokkal, sem pedig a saját 2017. első félévi plakátkampányával kapcsolatban.

A semmiből jött a csodafegyver a Jobbik ellen

A Transparency International évekig kérte az Állami Számvevőszéktől, hogy a pártok önbevallásos kampányköltéseit vesse össze a "valósággal", ne csak a számlákat ellenőrizze. A szervezet eddig folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg van kötve a keze, nem tehet ilyet. Aztán négy hónappal a választások előtt hirtelen megtáltosodtak, valószínűleg nem függetlenül a Fidesz–Jobbik-háborútól. Vona Gábor pártjának nincs jogorvoslati lehetősége, és azt sem tudják, az ÁSZ miből számolta ki a 330 milliós büntetést, de mindenképpen fizetni fognak, különben még nagyobb bajba kerülnek. Korábban egy párt sem kapott ilyen büntetést, pedig 2014-ben a Fidesz 2 milliárd forinttal túlléphette a kampányköltés törvényi kereteit.

Az Állami Számvevőszék tényekkel bizonyítja, hogy a Jobbik hazudik

Az Állami Számvevőszék számos nyilatkozatot bocsátott ki az elmúlt időszakban, amelyekben tételesen cáfolják meg Vona és Volner azon, az utóbbi hetekben rendszeressé vált hazugságait, miszerint az ÁSZ nem jogszerűen járt el a párt gazdálkodásának vizsgálata ügyében, és csak a Fidesz megbízását teljesíti.
Találatok: [5]  Oldalak:   1