K-Monitor Adatbázis

A Fidesz választási sikereinek egyik oka az országos hálózata, amely az országos kampányok mellett helyi szinten is tud mozgósítani. Ez a hálózat nagyrészt közpénzből működik, gerincét azok az álcivil szervezetek alkotják, amelyek például a Városi Civil Alapból kapnak állami támogatást.

Komoly gondok vannak Paks II környezetvédelmi engedélyével, amelyeket előző cikkeinkben részletesen bemutattunk. A tartalmi hiányosságok mellett azonban kérdéses az is, egyáltalán érvényes-e még a 2016-ban kiadott engedély, amit akkor öt évre adtak.

Demonstrációt tartottak gödi civilek és a Greenpeace aktivistái a gödi Samsung-gyár közelében. A megmozdulás apropóját az a bírósági végzés adta, mely a gyár környezethasználatának felfüggesztéséről rendelkezett, s melyet eddig nem hajtottak végre. A bejelentett tüntetés után ellenzéki pártok aktivistái az akkugyár több bejáratát lezárták; akciójukat figyelmeztetésnek szánták. A kormányhivatal vitatja, hogy a gyár működését teljesen fel kellene függeszteni a bírósági döntés értelmében.

2018 óta foglalkozunk a hazánkba települt akkus beruházásokkal, és azóta számos súlyos problémára derítettünk fényt. Amióta pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2022 nyarán, a tusványosi szabadegyetemen kijelentette, hogy országunkat a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalommá kívánja tenni, az egyre szaporodó hazai akkuipari létesítmények és ezek működési anomáliái még inkább felhívták a figyelmet az iparághoz kapcsolódó problémákra. Most animációs videóban is mutatjuk a legfontosabb infókat a témáról.

Márciusban írtuk meg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. Az összeg nagysága és a miniszter rendszeres magángépes útjai miatt kíváncsiak lettünk rá, hogy milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik Szijjártó egy-egy hosszabb, kontinenseket átívelő útra, és ez mennyibe kerül az adófizetőknek. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott.

Március közepén az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagáltatták a külügyminisztert az Átlátszó által felfedezett holland magángép 264 millió forintos bérlése kapcsán. A miniszter többek között azt mondta, hogy számára a helikopter- és a repülőgéphasználat technikai kérdés: neki megmondják, hogy mire kell felszállnia ahhoz, hogy a megfelelő helyre időben odaérjen. Az állami vezetők – köztük a miniszterek – hivatalos célú utazásait is szabályozó kormányrendelet azonban csak akkor enged eltérést a minisztereknek járó „első osztálynak megfelelő árú repülőjegy” vásárlásától, ha azt a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyezi. A Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén pedig ez a vezető Szijjártó Péter, vagyis ő saját magának engedélyezheti a luxusrepülők bérlését az útjaihoz.

729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat.

A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.