K-Monitor Adatbázis

Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.

Alapvetően nem tűnik jó üzletnek az intézményi, vagyis kórházi gyógyszertárak koncessziós üzemeltetése, a forgalom jelentős, ám a vényköteles gyógyszereken elérhető árrés minimális. A koncesszort – biztosan az egyik nagy patikahálózat lesz – azonban nagy versenyelőnyhöz juttatják a lazább speciális szabályok.

Alaposan átrendezheti a magyarországi piacot az a nemrég megjelent kormányrendelet, amely a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná. Szakemberek szerint ez nem csupán a kórházi betegek ellátását szolgáló 200 milliárdos büdzsé felhasználását rendezheti át, hanem az egészségügyi intézmények környékére települt patikák sorsát is megpecsételheti.

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a HVG által indított közadatperben és úgy döntött, ki kell adni a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit. A HVG a kormányzat titkolózása miatt másfél éve indított pert az adatok nyilvánosságáért, amit Orbánék egy külön, visszamenőleges hatályú jogszabállyal igyekeztek gátolni – úgy tűnik, sikertelenül.

Egy nyári törvénymódosítás értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken végezhetnek majd CT- és MR-vizsgálatokat az egészségbiztosítás terhére. Az elégtelen kórházi kapacitás miatt ugyanis jelenleg több magánszolgáltató is részt vesz a TB-alapú ellátásban, de nekik nem fog fizetni az állam a jövőben, hanem saját erőből kívánja megoldani a feladatot. A szakemberek attól tartanak, hogy emiatt tovább fognak nőni az egyébként is hosszú várólisták, és csak azok jutnak el majd időben CT-re és MR-re, akik ki tudják fizetni magánellátásban a vizsgálatok több tízezer forintos árát. A kormány szerint sok pénzt fogunk megspórolni azzal, hogy kiiktatják a közfinanszírozott ellátásból a magáncégek gépein végzett képalkotó eljárásokat, ugyanakkor Csányi Sándor magánkórházára és a vagyonkezelő alapítványok klinikáira nem vonatkozik az új törvény – nekik továbbra is fizeti majd a vizsgálatokat az állam közpénzből.

Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Kevesebb mint egy hétvége elég volt a Fidesznek, hogy megalkosson egy hamis narratívát, amivel megindokolták az orvosi kamara kiherélését. A videóban bemutatjuk, hogyan dolgoztak a hatalom emberei kifinomult összhangban a valóságot meghajlító történet felépítésén.