K-Monitor Adatbázis

Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amit a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével. A szerződés (itt olvasható) lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot.

A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái – de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe.

Megújult székházban ünnepli 100 éves fennállását a Magyar Nemzeti Bank – ezzel a címmel adott hírt 2021. májusi közleményében a jegybank arról, hogy elkezdődtek a Szabadság téri műemléki épületének a felújításai (a közleményt nem dátumozták, de annak nyomán a Portfolió május 21-én írta meg a felújítás hírét). A munkálatokra a jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége kapott generálkivitelezői megbízást. A Raw Development Kft.-vel a 2021-es bejelentés szerint 54 milliárd forintra szerződtek.

Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.

Kiadná az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jogutódja a két Fidesz-közeli vállalkozással kötött szerződésekhez kapcsolódó, eddig nem ismert iratokat, csak éppen mindet lefoglalták a nyomozók. A cégek összesen közel 5 milliárd forint értékben szerződtek túlárazottnak tűnő Covid-gyorstesztek szállítására az állammal, majd a százmilliós osztalékok kifizetése után fantomizálódtak.

Amióta Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője túlárazott szerződésekről beszélt egy interjúban, kiemelt figyelem övezi az érintett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket. Ezek állandó nyertesei a milliárdos Balásy Gyula cégei, amelyek most közös közleményt adtak ki a róluk megjelent cikkek kapcsán. Ebben többek között az áll, hogy jogi útra terelik az ügyet. Lapunk is többször írt a cégcsoport gyanús győzelmeiről, illetve mi is peres úton próbáljuk megszerezni az általuk kötött szerződések árlistáit. Ezek igazolhatnák vagy cáfolhatnák ugyanis a túlárazásokat. A Balásy-cégeket megbízásokkal ellátó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt pedig, amely jogsértő módon nem tölti fel a szerződések mellékleteit az EKR-be, a Közbeszerzési Hatóságnál panaszoltuk be.

Petneházy Balázs Pál nem sokkal, de kikapott Szadán 2014-ben. Eközben rendre kapott megbízásokat a kormánypárti Dunakeszitől, Gödtől pedig azóta, hogy Kammerer Zoltán a polgármester. Előbbi város vezetője, Dióssi Csaba szerint minden a jogszabályokban meghatározott módon történt.

Egyelőre csupán felderítési szakban van az eljárás.

Kérdés, mit dokumentáltak, ahogy az is, ebből milyen következtetést lehet levonni.