2,8 milliárd forintról 4,6 milliárdra növelte bevételeit 2023-ra a Megafon csatorna mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ. Hogy pontosan mi okozta az 1,8 milliárd forintos növekedést, illetve hogy milyen bevételeket tartanak számon ezen a soron, azt a pénteken leadott cégbeszámoló az előző évivel ellentétben nem részletezte. A 2022-es dokumentumokból még kiderült, hogy a cég 2,8 milliárd forint támogatást kapott „tevékenysége céljának megvalósításához” – nem merész feltételezés, hogy 2023-ban is ezekből érkezett be az összeg. Az alaptevékenységből most sem származott bevétel.
Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője arról adott hírt, hogy bizonyítékot talált arra, hogy a Fidesz kampányait a Városi Civil Alapon keresztül finanszírozzák, erősen túlárazott szolgáltatásokon keresztül. A Momentum politikusa ezúttal egy kőbányai egyesülettel kapcsolatban számolt be arról, hogy akar százszoros árat is számlázhattak egy egyszerű honlapért. „Miközben 15 milliós támogatást vettek fel a Városi Civil Alaptól, az elkészült honlap maximum néhány munkanap, de akár néhány óra alatt létrehozható, már létező, ingyenes elemekből” – írja Hajnal és kiemeli, hogy a támogatás felhasználásáról szóló jelentésben olyan döbbenetes extrákat emelnek ki, mint hogy a honlapnak vannak rovatai, és képeket lehet rá feltölteni, miközben ezek a legtöbb ingyenes honlapszerkesztő-rendszernek beépített alapfunkciói közel két évtizede és egy megkérdezett szakértő szerint akár százszoros túlárazás is történhetett.
Peres eljárásban volt csak hajlandó kiadni a Visit Hungary országimázs cég az elmúlt öt év eddig közzé nem tett szerződéseit, vagyis, hogy mire költött százmilliárdos állami támogatást. Például csak a kormány reklámkampányait is bonyolító Balásy-cégeknek 85 milliárd forintnyi megbízás jutott.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Városi Civil Alap pályázatán nemrégiben több milliárd forintot osztottak szét, és a legjobban a Fideszhez közel álló „civil” szervezetek jártak. Egy majdnem 30 ezres város, Gyula példáján mutatjuk meg, ez mit jelent.
Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit.
A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki.
„A műsorszám támogatója Magyarország Kormánya” – ez a bejátszás gyakori a TV2-csoport műsorainál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közadatigénylésünkre megmutatta, hogy 2022-ben milyen produkcióknál tűnt fel ez a fajta kormányzati reklám. Az elénk tárt adatok szerint a „kampány” leginkább a TV2 pénzelése. Közel 6 milliárd forintot fizettek éjszaka is megjelenő kormányhirdetésre, a legtöbbet épp a választások előtt.
Tavaly augusztusban a Szent István napi állami ünnepség költségei után kutatva vettük észre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján nem elérhetők a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott azt a jogszabályok szerint közzé kéne tenniük. Adatigénylésben kértük ki a felsorolást, amelyet végül 3 hónap időhúzás után küldött el az állami szerv. A működéshez és a turizmushoz kötődő kiadások mellett jó néhány érdekességet is találtunk a dokumentumban.
Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.
A K-Monitor közérdekű adatigénylésére a Rogán Antal-féle kabinetiroda közzétette 2022-es szerződéseit, amelyekből kiderül, sokba került az országnak a választást megelőző propaganda. Az adatok szerint 2022 áprilisáig, vagyis az országgyűlési választások előtt 19,6 milliárdot költöttek „kék hirdetéses” és népszavazási hirdetésekre.
