K-Monitor Adatbázis

Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Sistereg a levegő az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető gigavállalkozás, a 4iG körül: a kormány egyrészt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a cég fölvásárolja a Digi Távközlési Kft.-t, ami azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatja az ügyet, másrészt a társaság is bejelentett egy 85 milliárd forintos kötvénykibocsátási akciót, amelyből a már előkészített, úgymond „csőben lévő” terveiket finanszíroznák. Akadnak ugyanakkor kellemetlen meglepetések is, például az, hogy izraeli védelmi szakemberek kifejezetten ellenzik, hogy a 4iG megszerezze a kommunikációs szolgáltatásokat forgalmazó izraeli Space-Communications Ltd. műholdas cég többségi tulajdonrészét, ami a távlati tervek fontos eleme lenne. Fenyegető egy már jó ideje zajló nyomozásról szóló hír is, amely még komoly fejfájást okozhat a miniszterelnök környezetében.

Az Alkotmánybíróság 2020 elején mondta ki: kompenzálni kell az üzleti lehetőségeiktől megfosztott e-cigi-kereskedőket. A határidő 2020. június 30. volt. Most, 2021 végén talán sikerül kárpótolni az érintetteket, ha nem mentek már rég tönkre.

A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben.

Valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeinek elektronikus értékesítését az az egyetlen szolgáltató működtetheti majd, amelyik nyer a Rogán Antal hivatala által kiírt koncessziós pályázaton. A koncessziós eljárást március végéig ki kell írni. Az ITM az egészet azzal "adja el", hogy két év múlva megszűnhet a parkoláskor fizetett kényelmi díj.