language

Lapok:

Élet és Irodalom highlight_off

Személyek:

Kövér László highlight_off

Élet és Irodalom

Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) magyar irodalmi-közéleti hetilap 1923 óta. Szabó Dezső alapította az irodalmi és kritikai folyóiratot, a kezdeti időszakban még nemzeti radikalizmus volt rá leginkább jellemző. Manapság a baloldali, liberális értékrendű lapok közé sorolhatjuk. A lapprivatizáció óta az Élet és Irodalom Baráti Társaság és az Élet és Irodalom Alapítvány a tulajdonosai. A tulajdonosi viszonyokból kiindulva a lap vezetősége büszke rá, hogy nem fogadnak el különböző támogatásokat, így külső nyomástól is mentesen végezhetik munkájukat. Az ÉS jelenlegi főszerkesztője Kovács Zoltán. 2012 óta online formában is megjelenik, viszont csak előfizetők számára érhető el. 

Kövér László

1959. december 29-én született Pápán. Nős, felesége (Bekk Mária) néprajz-történelem szakos középiskolai tanár. Három gyermekük született (Vajk, Botond, Csenge). 1978-ban a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1986-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. 1986-ban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatárs. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium egyik alapítója, 1984-1988 között szenior, illetve nevelőtanár. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, 1987-1988-ban a MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasa. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja. 1990-től a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének vezetőségi tagja, 1994-től elnöke. 


1988. március 30-án a Fidesz alapító tagja. 1989 nyarán részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, illetve a háromoldalú politikai tárgyalásokon. 1988. októberben a párt országos választmányának tagjává, majd 1993-ban a párt egyik alelnökévé s így az elnökség tagjává választották. 1997 és 1999 között, majd 2001. májustól pártja ügyvezető alelnöke. 2000. január 30. és 2001. május 5. között a párt elnöke. 2002 nyarán az országos választmány elnöke lett, 2003. június 28-án az általános tisztújítás során újjáválasztották; választmányi elnökként tagja az öttagú pártelnökségnek. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1994. június 28. és július 31. között frakcióvezető. 1998. július 8-tól 2000. május 3-ig a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Fiúk a bányában

Orbán Viktor miniszterelnök családja Fejér megye jelentős vállalkozói közé tartozik. Az édesapa, Orbán Győző és az öcs, ifjabb Orbán Győző jelenleg három társaság tulajdonosai, amelyek a Vértes hegység környékén négy, a zalai dombságban pedig további egy bányát működtetnek. Az Orbán család gazdasági tevékenysége része az úgynevezett megfigyelési ügynek is: tudomásunk szerint a Simicska Lajos és Kövér Szilárd nevével fémjelzett Fidesz-közeli cégek (Quality Invest Rt., Centum Kft.) a kilencvenes évek elején fontos szerepet játszottak a miniszterelnök családi vállalkozásainak felfutásában. Az egyik cégben a nyilvános dokumentumok szerint egy évig a felügyelőbizottsági tag volt az a Schlecht Csaba, aki később kulcsszerepet játszott a fideszes vállalkozások "tisztára mosásában" és eltüntetésében (Kaya Ibrahim, Josip Tot), köztartozásaikkal együtt. Utóbbi ügyet jelenleg több hatóság (rendőrség, ügyészség) is vizsgálja. Alábbi riportunkban annak jártunk utána: játszott-e szerepet az Orbán família polgárosodásában az a tény, hogy a család egyik tagja az elmúlt tíz évben a magyar politikai élet egyik meghatározó személyisége lett, és aki tavaly júniustól a Magyar Köztársaság legnagyobb hatalommal járó posztját tölti be, vagy csupán egy szokványos vállalkozói sikertörténetről van szó.
Találatok: [1]  Oldalak:   1