K-Monitor Adatbázis

A K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó által 2019-ben meghirdetett Ez a Minimum! átláthatósági program eredményeinek idei értékeléséhez kapcsolódva helyi civil szervezetek közreműködésével tizenhárom Pest megyei önkormányzat átláthatóságát is megvizsgálták. Néhány kivételtől eltekintve átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredmények születtek: a vizsgált települések közül az átláthatósági mutató Vecsés, Üllő, Veresegyház és Verőce esetében volt a legrosszabb, egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata nevezhető egyértelműen jónak.

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is.

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

Az első- és másodfok után a Kúrián is megnyertük azt a pert, amit az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért indítottunk 2022 elején a Miniszterelnökség ellen. A kúriai döntést követően a tárca most végre megküldte a dokumentumot, ami alapján megszüntették az intézmény állami támogatását. A végsőkig titkolni kívánt anyagban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége.

Másodfokon is megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk tavasszal. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szerettünk volna hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróságok azonban ezt másképp látták: első és másodfokon is a javunkra ítéltek.

Rejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől.

Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.