Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.
Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet.
A Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoport első éves jelentéséről szóló hétfői szavazáson. Az Átlátszó azért nem szavazta meg a rohammunkában készült jelentést, mert a kormányoldal nem támogatta az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának vizsgálatára vonatkozó javaslatunkat, és „civil álláspontként” jelenítette meg a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósított jogkorlátozásokat.
