A K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó által 2019-ben meghirdetett Ez a Minimum! átláthatósági program eredményeinek idei értékeléséhez kapcsolódva helyi civil szervezetek közreműködésével tizenhárom Pest megyei önkormányzat átláthatóságát is megvizsgálták. Néhány kivételtől eltekintve átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredmények születtek: a vizsgált települések közül az átláthatósági mutató Vecsés, Üllő, Veresegyház és Verőce esetében volt a legrosszabb, egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata nevezhető egyértelműen jónak.
A Mátyás-templom mellett található ingatlan rekonstrukcióját 2018-ban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé a kormány. Azóta tevékenykedik a helyszínen a kapcsolódó munkákat végző WHB Kft. és Garage Kft. párosa, ami 2021-ben nettó 54 milliárd forintos ajánlattal elnyerte az épület eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert is. A projekt azóta viszont már többször drágult, jelenleg nettó 61 milliárd forint felett áll a számláló.
Polt Péter legfőbb ügyész feljelentéskért értékelte a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdését, amely arra vonatkozott, történt-e jogsértés Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egyik friss tenderének kiírása és lebonyolítása során. Az érintett közbeszerzési eljárásról lapunk írta meg pár hete, hogy már a felhívás közzétételekor meg lehetett jósolni, ki fogja elnyerni a tendert. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy kiírás több okból is versenykorlátozó lehetett.
Tavaly nyáron indítottuk közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak vagy egyenesen versenykorlátozónak látszó tendereket. Előzetes számításaink azóta többször is beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy alig akadt jelentkező, vagy az eljárás eredménytelen lett. Most három újabb esetet mutatunk be, amelyeknél egyértelműek voltak a red flagek, és ismét igazunk lett. Az egyikben a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton is felbukkan, amely maximális pontszámot kapott az értékelésnél, mégsem nyerte el a tendert.
A Nagyvárad tér szomszédságában működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezúttal egy 7 szintes épületegyüttessel bővül, amelynek két részét egy üveghíd köti majd össze. A közel 25 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban a Katasztrófavédelmi és a Nemzetbiztonsági Intézet kap majd helyet, mellette pedig készül egy 7 ezer négyzetméteres „Exclusive kert” is cserjékkel, virágokkal, díszmedencével és egy szoborral. A kivitelezőt tárgyalásos eljárásban kereste az egyetem, és végül két ajánlattevőből a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV nyerte el a megbízást.
Két év alatt 1,1 milliárd forintot költhet kommunikációs tevékenységekre az Integritás Hatóság. A hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseinek nemcsak kedvező árat kell megajánlaniuk, de olyan szakmai ajánlatot is le kell tenniük az asztalra, amellyel bizonyítani tudják, hogy cégük képes az „Integritás Hatóság kommunikációs igényeihez igazodó, minőségi szolgáltatást nyújtására”. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ennek elbírálása során felmerülhet a szubjektív értékelés veszélye.
„Ön szerint ez valós vagy színlelt közbeszerzés?” – kérdezte Vadai Ágnes parlamenti képviselő Polt Pétertől, miután megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége elnyerte azt a tendert, amit Mészáros Lőrinc másik cége írt ki. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a DK-s politikus kérdését, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította azt.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosának nyertes árlistáját. Pedig ebből lehetne valamilyen szinten megállapítani, hogy a cégek a piaci árnak megfelelően vagy éppen túlárazottan végzik-e az útkarbantartási munkákat Zuglóban egy 800 millió forintos keretmegállapodás részeként. A bíróság nem fogadta el a két társaság védekezését, hogy az adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna számukra.
Amióta Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője túlárazott szerződésekről beszélt egy interjúban, kiemelt figyelem övezi az érintett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket. Ezek állandó nyertesei a milliárdos Balásy Gyula cégei, amelyek most közös közleményt adtak ki a róluk megjelent cikkek kapcsán. Ebben többek között az áll, hogy jogi útra terelik az ügyet. Lapunk is többször írt a cégcsoport gyanús győzelmeiről, illetve mi is peres úton próbáljuk megszerezni az általuk kötött szerződések árlistáit. Ezek igazolhatnák vagy cáfolhatnák ugyanis a túlárazásokat. A Balásy-cégeket megbízásokkal ellátó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt pedig, amely jogsértő módon nem tölti fel a szerződések mellékleteit az EKR-be, a Közbeszerzési Hatóságnál panaszoltuk be.
Évek óta nincs mérlege, egy ideje vezetése sem, sőt a Magyar Nemzeti Bank már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte azt az OTT-One Nyrt.-t, ami pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben. A történetben az a legfurcsább, hogy a többféle MNB-bírság ellenére a mai napig nem tudjuk igazán, hogy pontosan mi okozta a társaság döbbenetes lejtmenetét, amin rengeteg kisbefektető bukott nagyot.
