K-Monitor Adatbázis

Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő egyik cégének is juthatott 52,5 millió forint abból a nagyjából 2,4 millió eurós (napi árfolyamon 935 millió forintos) összegből, amennyivel érdemi munkát nem végző közvetítők gazdagodtak a pécsi közlekedési vállalat Volvo-botrány néven elhíresült buszbeszerzésekor, derült ki az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék áprilisi ítéletének a Telex birtokába került írásbeli, tételes indoklásából. Bánki cégének, a Németországban bejegyzett Zeta Services GMBH-nak – amiben az országgyűlési képviselőnek előbb 75, majd 91 százalékos részesedése volt – P. Endre volt az ügyvezetője. Ugyanő volt a Thaiföldön bejegyzett Taki Company Limitednek az ügyvezetője is, amely 550 ezer eurót (~215 millió forint) kapott – hogy pontosan miért, azt a nyomozás és az első fokon eljáró bíróság nem tárta föl.

Hosszan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a Volvo-botrány néven elhíresült ügyben. Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A vádlottak képviselői fellebbezést jelentettek be, a fellebbviteli ügyész elfogadta a döntést.

Teljes egészében megalapozatlannak találta a táblabíróság az elsőfokú ítélet tényállását, mivel álláspontja szerint a törvényszék elmulasztotta feltárni a nagy felháborodást kiváltó buszvásárlás fontos mozzanatait. A per azért került táblára, mert az ügyészség azt kérte, hogy a másodfok helyezze hatályon kívül a Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletét, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra.

A nagy visszhangot kiváltó buszvásárlás 2015-ben történt, akkor a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. megvásárolt 115 használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért. A Tüke közbeszerzéssel, hitelből vette meg a nyolcéves flottát a holland Bus and Coach nevű vállalkozástól. Utóbb kiderült, hogy ezt a flottát 2014 őszén a Volvo hollandiai cége 2,8 milliárdért ajánlotta a Tükének, ráadásul, akkor még 123 buszból állt a kínált járműpark. A Bus and Coach értesülve a Tüke vételi szándékáról közvetítőként lépett bele az üzletbe, s az ő manővere csaknem egymilliárd forinttal drágította meg a vásárlást a város cége számára.

Az 3-as metróvonalon futó orosz szerelvények rendkívül rossz minőségben elvégzett felújítását Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje lökte ismét reflektorfénybe, majd a Népszava cikke után, amelyben megírtuk, hogy Bolla Tibor, a felújítási tendert kiíró és lebonyolító BKV vezérigazgatója még a közbeszerzés előtt meglátogatta a későbbi győztes Metrowagonmash moszkvai gyárát, Ungár Péter, az LMP elnöke egy héttel ezelőtt két kérdést intézett Draskovics Tiborhoz, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Igazgatóságának jelenlegi elnökéhez.

Már egy évvel a fővárosi 3-as metróvonal szerelvényeire kiírt – végül az orosz Metrowagonmash (MWM) metrógyártó sikerét hozó – tender előtt, 2013-ban tárgyaltak egymással a főváros képviselői és az oroszok – derült ki egy, a Népszava birtokába került hivatalos feljegyzésből.

A pályázaton eredetileg kissé meglepő módon így is elindult hét cég, de az eljárás során olyan szűk teljesítési határidőt írt ki a BKV, amit csak az a pályázó tudott teljesíteni, amely kész tervekkel és technológiával rendelkezett. Így csak három társaság maradt versenyben: a Metrowagonmash, a kijevi metrót felújító észt Skinest Rail és a prágai metrón dolgozó cseh Skoda.

Több mint öt éve indították, de még mindig csak az iratváltásoknál tart a 3-as metró szerelvényeinek gyártója, az orosz Metrowagonmash ellen indított per. Holott közben a lassabb nemzetközi választott bíróság előtt zajló, két és fél évvel később indult e-jegy pernek is sikerült pontot tenni a végére.

Megalapozott gyanújuk szerint 30 millió forintot kért egy közbeszerzési eljárásban nyertes cégtől, de később még havi összegeket is szeretett volna kapni.

Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben.