language

Lapok:

Kulcsszavak:

közlekedés highlight_off

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [164]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Ötven embert állítottak elő műszaki vizsgával kapcsolatos vesztegetések miatt

Ötven ember ellen emelt vádat hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).

E-jegy-botrány: vizsgálóbizottságot követelnek

Négy ellenzéki párt közösen kezdeményezi egy fővárosi vizsgálóbizottság felállítását a budapesti tömegközlekedésben tervezett elektronikus jegyrendszer ügyében. Tarlós beelőzte őket: feljelentést tett a rendőrségen a projekt ügyében.

5+1 béna húzás, ami elcseszte a budapestiek e-jegyét

2014 őszén kötötte meg a BKK és a német Scheidt&Bachmann cég a budapesti közlekedési elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó mintegy 14 milliárd forintos szerződést. Az online fizetést, bankkártyás utazást, teljesen digitális jegyváltást és ellenőrzést lehetővé tevő rendszernek 2017-re kellett volna elkészülnie. A projektre baljós árnyékot vetett, hogy a főváros és a BKV már 2006 óta próbálkozott az elavult papír alapú jegyrendszer lecserélésével, de addig az sehogy sem jött össze. Kedvező volt viszont, hogy a nyertes Scheidt&Bachmannak és konzorciumi társának, az Octopusnak külön-külön jó referenciáik voltak az ilyen rendszerek hardvereinek és szoftvereinek kiépítésében.

Egyszer már kirúgták miatta, most megint ugyanazt csinálhatja

Érthetetlennek tűnő vezércsere zajlott le augusztusban a BKK számára elektronikus jegyrendszert építő Scheidt & Bachmann-nál: Lakatos András lett az új igazgató, akit véletlenül pont egy éve rúgtak ki a T-Systemstől, az úszóvébé idejére időzített, BKK-s online jegyértékesítési rendszer sikertelensége után.

További egy évet kell várni a budapesti e-jegyre

Tizenkét év helyett várhatóan eggyel még többet csúszik a BKK elektronikus jegyrendszere, a RIGO. A több száz beléptetőkapu helyett csak egy tucatnyi áll, azok sem teljes üzemmódban működnek; a 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel három buszra; csipkártyákból pedig még egyet se adtak ki, még tesztelni sem. A beruházás befejezésének első céldátuma 2006 volt, az utolsó 2018. Már most látható, hogy ezt sem tudják tartani. De 17 milliárd forintból 5,3-at már elköltöttek.

Bepereli a repteret a ferihegyi bőröndfóliázó

Ezt a szolgáltatást már öt éve végzi egy olasz székhelyű multicég, a Truestar, a jövő héttől viszont már egy másik cégnek van erre szerződése. A Truestar pedig úgy érzi, hogy nagyon nem fair módon veszti el a helyét a reptéren a jövő héten, ezért bírósághoz is fordult.

Bérelni annyiért, amennyiért mások vásárolnak? Naná!

Nagyon érdekes buszbérlési szerződés készül a volt Volán-cégek (most regionális Közlekedési Központok) buszbeszerzéseit intéző Volán Buszparknál: rövid időre is szól, jó drága is, de legalább be van iktatva az eddigi szakmai partner és a vásárló közé egy, az ismeretlenség homályából érkező puffercég. Amely cég a műszaki minimumkövetelményeknek sem felelne meg, ráadásul a tender a pénzügyi követelményeket sem teljesíti.

A magyar vasúton 9 milliárd forintot ér egyetlen perc

Rengeteg pénzt ölt a magyar állam az elmúlt tíz évben vasútipálya-fejlesztésekre, az utasok azonban mindebből keveset érzékelnek. Több százmilliárd forint elköltésével országos összesítésben egy óránál is kevesebb időt sikerült nyerni, igaz, a vonatoknak nagyobb sebességet lehetővé tevő rendszer kiépítése még folyamatban van. A felújítás nem véletlenül drága, brutális elmaradásból indulunk, ezért sok vonalat gyakorlatilag újjá kell építeni, és az autópálya-építések mellett ezek a beruházások is mágnesként vonzzák a korrupciót. A java pedig csak most jön, a következő négy évben négyszer annyi pénzt terveznek elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen.
Találatok: [164]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>