K-Monitor Adatbázis

A második legnagyobb magyar kereskedelmi tévét, a TV2-t is magában foglaló, veszteségesen működő MTM-SBS Zrt. vállalatcsoport értékesítését már korábban is fontolgatta német tulajdonosa, a ProSiebenSat.1 cégcsoport, mely meg kívánt válni kelet-európai cégeitől. Végül 2013. december 23-án jelentették be, hogy a SuperTV2, FEM3, PRO4 kábelcsatornákat is portfóliójában tudó MTM-SBS-t annak minden eszközével Simon Zsolt TV2-vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató cégei megvásárolták. Az ellenzék olvasatában Fidesz-közeli háttéremberek álltak a fedezetlen tranzakció mögött, amit az új tulajdonosok a TV2-höz érkező állami hirdetési bevételekből akarnak fedezni. Simon és Dederick deklaráltan kellő magántőke nélkül vették át a vállalat 100 %-os részvénycsomagját. Ez szintén azt a teóriát erősíti, hogy a TV2 valóban kormányközeli befektetők érdekeltségébe került. A TV2 közleményt adott ki, amely szerint, „a ProSiebenSat.1 olyan eladói hitelkonstrukcióban adta el a céget, amely alapján a vevők az eladási árat bizonyos, a szerződésben meghatározott idő alatt törlesztik. Korábban Nyerges Zsolt cégét, az Infocentert emlegették, mint ami kitartóan próbálkozik egy országos kereskedelmi csatorna felvásárlásával. 

A TV2 körüli kavarás 2015. szeptemberében folytatódott, amikor Andy Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. Kft. bejelentette, hogy megvette a csatornacsaládot Yvonne Dederick és Simon Zsolt cégvezetőktől. Két órával később Fonyó Károly - Simicska Lajos üzlettársa - cége, a Megapolis Média jelezte: ők már kedden éltek opciós jogukkal, és övék a tévé. A csatorna később kiadott egy közleményt, amelyben azt állították: a Megapolis opciós joga annak a kölcsönnek volt a biztosítéka, amit Yvonne Dederick és Simon Zsolt, a TV2 vezetői egy szintén Simicska-közeli forrásból vettek fel, hogy megvásárolhassák a TV2-t a korábbi, német tulajdonosoktól. Azt írják, hogy ennek a kölcsönnek a felét a közlemény szerint rövid időn belül visszafizették, a másik felét viszont állítólag egy szóbeli megállapodás alapján egyelőre nem kellett kifizetniük, és a kölcsönt nyújtó nem is kérte az utóbbi időben a pénz visszafizetését.

Mindez azt látszik bizonyítani, hogy már a 2013-as tulajdonoscserénél Simicskáék voltak a háttérben, a csatorna sorsa azonban minden valószínűség szerint a bíróságon dől el.

2016. október 2-án népszavazást rendeztek Magyarországon, aminek a kérdése: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. A referendum lebonyolításának költségei mellett jelentős összegek mentek el kommunikációra is, a hivatalos kampányra 3,9 milliárd forintot költenek el. Ezen felül azonban a kormány már nyár óta társadalmi célú tájékoztatásban folyamatosan kampányol a nemleges válasz mellett. A hirdetési felületek vásárlásakor a kormány szinte kizárólag a vele baráti sajtó és médiafelületeket vette számításba.

A 444 összegzése szerint összesen több mint 10 milliárd, az atlatszo.hu számításai alapján már 15 milliárd forint közpénzt költ a kormány a menekültellenes kommunikációra. Ez többszöröse a korábbi évek hazai választásainak kampányában elköltött költségnek, és több mint amennyi Nagy-Britanniában a Brexit kampányra elment.

A kiemelkedően magas kiadásokon túl több visszaélésről és hatalmi nyomásgyakorlásról is beszámolt a sajtó. Egyes településeken támogatások megvonásával fenyegettek a polgármesterek, máshol közmunkásokat utasítottak a szavazáson való részvételre.

Az Átlátszó cikke szerint a teljes kormányzati kampány 17 milliárd forintba került (kattints a részletes adatokért).

Feltűnő aránytalanság, hogy a hivatalos adatok szerint kilencszer annyi pénz ment a kvótaellenes népszavazási kampányra, mint a Fidesz-KDNP 2014-es parlamenti választási kampányára.

Ⓚ Ne maradj le a legfrissebb részletekről, iratkozz fel hírlevelünkre!