language

Akták:

Kórházi gép kartell highlight_off

Lapok:

Magyar Idők highlight_off

Kórházi gép kartell

Kórházi gép kartell

2015-ben a magyar állam elindította a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása nevű projektet, eleinte 9 milliárd forintos kerettel, ám az igények miatt ezt később bővítették. A palyazatok.gov.hu-n elérhető adatok alapján mintegy 81 intézmény pályázott kb. 41 milliárd forint értékben. A pályázatot alapvetően az elavult kórházi gépek fejlesztésére indították. A Gazdasági Versenyhivatal 2016 áprilisában indított eljárást, miután kartellgyanúsnak találták a pályázatok lebonyolítását. 21 cég ellen indítottak vizsgálatot, amelyek nem mind vehettek részt a kartellben. Többen csak a pályázat elindítása miatt léphettek be a kórházi szektorba.

 

A GVH gyanúja szerint a kartellt dr. Maróth Gáspár és Harmat Sándor szervezte. Maróth kötődik a Fideszhez: az első kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, 2000-2001 között a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja, 2001- 2003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője volt. Maróth a vizsgált időszakban az ügyben érintett VMD cégcsoport vezetője volt, amely több közbeszerzést is elnyert. Harmath a hírek szerint azzal házalt a cégeknél, hogy Zombor Gábor (volt egészségügyi államtitkár) bizalmasa illetve Orbán Viktor tanácsadója volt. A nyomozati anyagok szerint Harmath kereste meg a cégeket, hogy kössenek tanácsadói szerződést az ő tulajdonában álló (egy másik csalási ügyben is érintett) Chemium Kft.-vel, cserébe beveszi őket a kartellbe. Az ügyben közvetett tulajdonosként feltűnik még Homolya Róbert felesége is. Homolya kormányzati kinevezését egy másik ügyben már az OLAF is kifogásolta összeférhetetlenség miatt.

 

A kórházakat nagyon sürgették, hogy minél előbb írják ki a pályázatokat. 2015 augusztusában Zombor lemondott, értesülések szerint azért, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkezdte kiszorítani az EMMI egészségügyi 87 államtitkárságát a pénzosztásból. Az NFM minden vádat tagad, állításuk szerint nekik nem volt rálátásuk a szerződésekre, a kórházi közbeszerzésekhez az ÁEEK (kórházfelügyelő) engedélye kell, mely az EMMI fennhatósága alá tartozik. Az ügyre rálátó kórházi dolgozók viszont az NFM-et okolják a felelőtlen pénzszórásért. A CRCB korrupciókutató tanulmánya szerint az átlagosnál magasabb volt a korrupciós kockázat a pályázatban. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül nagy számban, a pályázatok 79 százalékban folytatták le a tendereket verseny nélkül, amely az árak torzulását ereményezhette. Iparági üzletemberek szerint a túlárazott pályázatokból 20 százalékot kellett leadni a nyertes cégeknek, ezzel kb. 6.5 milliárd forint közpénz jutott magánzsebekbe. Emelett a tanulmány azt is kifogásolta, hogy 31 százalékban a pályázatok becsült értékét kifelejtették a ‘tudnivalók’ részből, ebből arra következtetnek, hogy nem csak az ajánlattevők, de az ajánlatkérők is tudhattak a kartellről. Habár az állami intézmények tagadják, hogy tudtak volna arról, hogy kartellezés folyik, nekik is fel kellett volna tűnjön a túlárazás, vagy az, hogy a nyertesek szabadon változtatják a leszállított gépeket, ha a pályázatban előírtakat nem tudják időben beszerezni.

 

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Magyar Idők

A jobboldali-konzervatív, vállaltan kormánypárti napilapot 2015-ben alapították. A Napi Gazdaságot 2015 áprilisában vásárolta meg Liszkay Gábor,  a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője, aki az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti konfliktus miatt távozott a laptól. Még ebben évben új kormánypárti lapot gründolt, ez lett a Magyar Idők. Kiadója a Magyar Idők Kiadó Kft, felelős kiadója Liszkay Gábor. A kiadó cégben ezt követően jelentős tulajdonrészt szerzett a 2018-ban alapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány. A lap főszerkesztője Gajdics Ottó volt 2019 februárjáig, amikor átvette a Szabad föld főszerkesztői pozícióját. Gajdics Ottót Ballai Attila váltotta az újság főszerkesztői posztján. 2019-ben névváltozás történt, azóta a lap mára megszűnt Magyar Nemzet nevén folytatja munkáját. A korábbi Magyar Idők nyomtatott formában nem jelenik meg, honlapjuk az interneten elérhető, de tartalmai nem frissülnek.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Harmat Sándor: ipari kémből szélhámos

Állítólagos fideszes és kormányzati kapcsolataira hivatkozva próbál busás egészségügyi megrendelésekhez jutni a Diagon-ügyben ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándor – értesült a Magyar Idők. A férfi annak ellenére tagad, hogy nemrégiben már egy miniszter is figyelmeztette: fejezze be az ámokfutását.
Találatok: [1]  Oldalak:   1