K-Monitor Adatbázis

A Belvároshoz és a Várhoz hasonlóan Ferencvárosban is az önkormányzati vezetéshez közel állók juthattak lakáshoz - áron alul. Jancsó Andrea Katalin, a Lehet Más a Politika IX. kerületi önkormányzati képviselője tárta fel a bérleti jogok körüli visszáságokat.

2016-ig Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását, így jutott lakáshoz Mészáros László fideszes képviselő, aki 2012 óta, havi 68 ezerért bérelte a 63 nm-es lakást. Szintén egy felújított önkormányzati lakásban él családjával Görgényi Máté ferencvárosi fideszes önkormányzati képviselő, a lakás bérleti jogát a politikus nagymamája szerezte meg - a 104 négyzetméteres lakás bérleti díja havi 118 ezer forint. Szomszédja Szabó József, a kerület korábbi jegyzője, aki egy 70 négyzetméteres lakást 80 ezer forint havi díjért kapott meg. Veres László, az előző önkormányzati ciklus egyik fidesz–KDNP-s képviselője 2014-ben vásárolhatott meg egy 90 négyzetméteres önkormányzati lakást a kerülettől. Az ingatlant közel 20 millió forintra értékelte a hivatal értékbecslője, a szabályok értelmében pedig a megállapított összeg 50 százalékáért, vagyis 9,6 millió forintért vásárolhatta meg a volt képviselő. De bérlakást vásárolhatott a Ferencvárosban a korábbi fideszes alpolgármester lánya is. Formanek Gyula gyermeke egy 72 négyzetméteres lakást vett meg kedvezményesen a Viola utcában. Ezért az ingatlanért is csupán a megállapított forgalmi értékének felét kellett kifizetnie, vagyis 8,7 millió forintot - a kerület tehát becslések szerint negyedáron adott túl a lakáson. Szintén bérlakáshoz jutott a nemzetgazdasági tárca miniszteri tanácsadója és férje: Varga Zsoltné Szalai Piroska korábban a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos volt, a döntés idején pedig pedig Varga Mihály miniszter tanácsadója.

Bácskai János polgármester nem tartotta aggályosnak, sem összeférhetetlennek, hogy a Fidesz–KDNP politikusai lakáshoz jutottak, még akkor sem, ha a díjak a valós piaci áraktól elmaradnak. 

A 444.hu cikksorozata az önkormányzat lakásbotrányáról 

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.