K-Monitor Adatbázis

2017 végén a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló 2700 milliárd forintos keretből 1500-2000 milliárdról született pozitív támogatói döntés, amelyből politikaközeli vállalkozások is profitáltak. Az uniós költségvetési ciklus magyar költéseire általában jellemző, vitatható gyakorlat itt is tetten érhető: az elnyert összegek több, mint 15 százalékáért nem is versenyezhettek magyar vállalkozók, az előre meghatározott (állami) nyertesnek lett kiírva (pl. 40 milliárdos kastélyprogram-pályázatok a botrányos Budavári Ingatlanfejlesztő Nkft. konzorciumának). Kritikusabb azonban a kutatásra, innovációra adott vissza nem térítendő pályázatok felhasználása, ahol a közbeszerzési szakértők szerint gyakran lejt a pálya, sokan próbálják fantomberuházásokkal megkaparintani a forrásokat.

2,5 milliárd forintot kapott például a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért, amelynek az a Balázs Ákos az elnöke, aki a debreceni Fidesz frakcióvezetője is, de rugalmas munkaszervezeti átalakításokra kapott 2015-ös döntéssel 141,9 millió forintot, a projekt száz százalékát Hamar Endre cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. is. Egy, korábban félmilliárd forint uniós forrás vitatható felhasználása miatt az OLAF által is vizsgált cég is nyert 149,6 millió forintot a GINOP-ból munkahelyteremtésre. A Garancsi-közeli cégek a GINOPban is megjelentek, sőt Garancsi ESMA-ja is elnyert egy kétszázmilliós támogatást. A Work-Metall Trans Kft úgy nyert 921 millió forintot, hogy tevékenységi profilja szerint semmilyen informatikai tapasztalattal nem rendelkezik, ugyanígy a főként kereskedelmi tevékenységet végző KM-Trans Kft. is 788 millió forint támogatáshoz, a korábbi átlagosan 8 millió forintos árbevétele sokszorosához jutott, ami azt mutatja: a pályázati rendszerrel komoly gondok vannak, és ezen a siettetett forráslehívás sem segít. A GINOP 2016-os 102 auditja után hosszas alkudozás és a rendszer korrigálása szükségeltetett a magyar fél részéről a program felfüggesztésének elkerüléséhez.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.