K-Monitor Adatbázis

A koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeire reagálva, a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése, a meglévő munkahelyek megőrzése és további munkahelyek teremtése céljából a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre, amelyek közül az első 2020. április 18-án, Gödön valósult meg. A különleges gazdasági övezet létrehozatala által a gödi Samsung akkumulátorgyár területével és a további bővítések helyszínével a helyi önkormányzat helyett a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat rendelkezik: a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó forgalomképtelen közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga annak terheivel, egyéb kötelezettségeivel együtt a megyei önkormányzatra szállt át. Ezenfelül a gyár által fizetendő iparűzési adóról is a megyei közgyűlés dönt a települési önkormányzat helyett, és annak összege is a megyei önkormányzathoz folyik be. 

A megyei önkormányzat a befolyó több milliárd forintnyi forrásból többféle támogatási alapot hozott létre, melyeket pályáztatás útján a Göd környéki településeken bejegyzett civil szervezetek között oszt szét. Az alkalmanként 300-400 milliós pályázati keretek politikai alapon vannak elbírálva: az összegeket sorozatosan fideszes kötődésű alapítványok, egyesületek, köztük több médium, sajtóorgánum kapja meg. A 2022-es országgyűlési választások előtt ilyen forrású pénzek támogatták Tuzson Bence és Rétvári Bence fideszes országgyűlési képviselők kampányát is. A rendszeres nyertes pályázók között van a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, ami a Térségi Tények nevű, ellenzéket lejárató híroldalt kezeli. A Dunakanyar Média Alapítvány a kiadója a 0627.hu nevű internetes portálnak, amely a váci ellenzéki városvezetést bírálja, ellenben a kormányt és Rétvári Bencét propagálja. A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány gondozza az Itt lakunk - Csömör nevű magazint, amely közölt egy Tuzson Bencével készült interjút is, és amelynek alapító tagja volt Dunakeszi fideszes polgármestere, Dióssi Csaba és Homolya József fideszes önkormányzati képviselő. A ,,Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület képviselője Csabai Márk, aki a gödi városi újságban a Fidesz választókerületi szóvivőjének nevezte magát.

Az akkumulátorgyár létrehozatala heves ellenzést vált ki a helyi lakosokból, továbbá létjogosultsága környezetvédelmi szempontból is aggályos: a gyár óriási vízigényei miatt a Duna-parton természetvédelmi és Natura 2000 besorolású területeket forgatnak fel – így például a Mészáros és Mészáros Zrt. a kiemelten közérdekű beruházásnak minősített, 32 milliárdos víziközmű-építési munkálatok során. Az, hogy az ipari tevékenység milyen mértékben szennyezi a vizet, nem ismert, ugyanis a gyár területén lévő monitoring kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, 2018-ban pedig betemették azt. A gyár közelében lévő kutakban azonban mérgező, magzatkárosító hatású, akkumulátorgyártás folyamán használt vizet találtak.

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.