language

Akták:

A söjtöri ebéd highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

A söjtöri ebéd

A söjtöri ebéd

A söjtöri ebéd néven elhíresült botrány 2003. október 18-án zajlott le a Medgyessy-kormány által egy Zala megyei faluban, Söjtörön, ahol Deák Ferenc születésének 200 éves évfordulója alkalmából tartottak kihelyezett kormányülést.  Ezen a kormányülésen egy hétfogásos ebédet szolgáltak fel. A Blikk derítette ki, hogy az ételeket a budai Mágnáskert étteremből rendelték 2,4 millió forintért. A menüben volt mandulával töltött angolna, pácolt fogasfilé és fokhagymás parajjal tekert harcsa, erdei gombaleves kakukkfüves vadhúsgombóccal, amit házias borjúsült követett pirított borjúmájjal, majd desszertnek pedig Rigó Jancsi, gesztenyekupola és diós holdacska. Az is kiderült, hogy az egész kormányülés került 2,4 millióba, ebből az ebéd 734 ezer forint volt, amit nagyjából száz ember fogyasztott el. A kirobbant sajtóbotrány hatására a kormány bocsánatot kért. Kovács László akkori külügyminiszter és MSZP-elnök azt mondta, hogy „szégyelli magát a kormány”, valamint hogy „két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (...) nagyon megfelelt volna”.  Végül az ebédet szervező Miniszterelnöki Hivatal két dolgozója írásbeli figyelmeztetésben részesült „a versenyeztetési feltétel kialakításában elkövetett hibák miatt”. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend: