language

Akták:

Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései

Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései

Az Antall József Tudásközpont (Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány, AJTK) kétes pénzköltéseire 2021 tavaszán derült fény. A Direkt36-hoz kerülő belső dokumentumokból kiderült, hogy az Antall Péter igazgatása alatt az állami támogatásokban részesülő közhasznú alapítvány külföldi luxusutazásokra, magánkórházi kezelésekre, ruházatra és több tízmilliós PR-cikkekre költött közpénzmilliókat az alapítványi kasszából. Az AJTK emellett szerződéses kapcsolatban állt Antall Péter feleségének, a szintén AJTK vezetőségében helyet foglaló Antall-Horváth Veronikának két cégével is. Az évek során súlyosan eladósodott szervezet mindeközben jelentősen növelte Antall Péter fizetését is: az igazgató bérezése a 2013-as havi átlag 719 ezer forintról 2019-re már 4,6 millióra, tehát hatszorosára emelkedett, 2020-ban pedig az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíjával és jubileumi jutalmával kiegészülve átlagosan havi bruttó 6,9 millió forintot keresett. 

Bár az alapítvány az évek során egyre nagyobb kormányzati támogatásokat kapott – 2021-ig összesen csaknem 5 milliárd forintot – 2015 után folyamatosan hiányt termelt, 2018-ban már 452 millió forintra nőtt adósságállománya. A közvetlen, Miniszterelnökségtől érkező állami támogatás mellett a Miniszterelnöki Kabinetiroda a szintén kormányközeli Batthyány Lajos Alapítványon keresztül is negyedmilliárdnyi támogatást nyújtott a szervezetnek működési kiadásokra, így a hitelek törlesztése a BLA-n keresztül ugyan, de közpénzből történt

A Direkt36 cikkeinek megjelenése után a NAV és a Miniszterelnökség is vizsgálatot indított a Tudásközpont gazdálkodásával kapcsolatban. 2021 őszén az AJTK teljes felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György is lemondott, a Miniszterelnökség vizsgálatának lezárultával pedig bejelentette hogy bár  „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze” így a továbbiakban nem támogatja az Antall József Tudásközpont tevékenységét. A szervezet az ősz folyamán létszámleépítést jelentett be, Nógrádi távozásával pedig Antall Péter került a kuratórium élére, míg az igazgatói posztot felesége, Antall-Horváth Veronika vette át.

Miután a Miniszterelnökség megtagadta vizsgálata során elkészült átvilágítási jelentés kiadását az Átlátszónak, a lap adatigénylési pert indított a minisztérium ellen. A 2023 tavaszán meghozott jogerős ítélet megállapította, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a jelentést. Bár a Miniszterelnökség a másodfokú ítélet után a Kúriához fordult jogorvoslatért, utóbbi helybenhagyta a jogerős döntést. Az Átlátszó által kiperelt jelentésből kiderül, hogy az AJTK-nak folyósított állami támogatásokból több alkalommal visszafizetést kért a Miniszterelnökség bizonyos nem elszámolható költségek miatt. Bár a visszafizetés indoklása nem szerepel a jelentésben, az kiderül, hogy több esetben a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. 


Kép forrása: Népszava

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Újabb törvénysértésekre bukkantak az MDF háza táján

Számos törvénysértést tárt fel az Antall József Alapítvány gazdálkodásában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése, amelynek megállapításait pénteken saját honlapján tette közzé a szervezet.
Találatok: [1]  Oldalak:   1