Intézmények: |
|
Lapok: |
Találatok: [10] Oldalak: 1
Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba
Amióta a nyereséges cégek adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába, elképesztő mennyiségű közpénz jutott a magyar labdarúgásnak. Sőt, rossz nyelvek szerint magát a társaságiadó-kedvezményt is azért találták ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc sportága visszanyerhesse régi dicsőségét. A foci négy másik sportággal együtt 2011-ben került be a látványsportágak közé, és a taónak, illetve a kormány stadionfejlesztési programjának köszönhetően olyan helyzetbe került, mint eddigi története során talán még sosem.
Rekordmennyiségű közpénzt kap a felcsúti fociakadémia
Mégsem 2,3 milliárd forintot, hanem több mint kétszer ennyi közpénzt irányíthat magához ebben az idényben az Orbán Viktor által életre hívott Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány.
Péterfalvi Attila: A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz
– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.
TAO-pénzek
Mészáros Lőrinc
Orbán Viktor
Seszták Miklós
Tállai András
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány
Kisvárda FC
Mezőkövesd Zsóry FC Kft.
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
adatigénylés
adó
átláthatóság
bíróság
ítélet/döntés
klientúra
közbeszerzés
sport
támogatás
Kúria: Ki kell adni a taópénzek útját
A Kúria helybenhagyta azt a másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tegyék megismerhetővé, hogy mely piaci szereplők és mekkora mértékben adtak taótámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják, ezért az adóbevétel a költségvetésből hiányzik, a sportegyesületnél megjelenő összeg pedig közpénzként értelmezhető.
Mészáros és Tiborcz beszállt a szállodaiparba, máris ömlik a pénz a turizmusba
A hétfőn rendezett Turizmus Summit konferencián bemutatták a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amelyből kiderül: az eddig mostohagyerekként kezelt ágazatba az elkövetkező években dőlni fog a pénz. Több mint 800 milliárd forint 2030-ig. Közben a turizmus piaca az elmúlt időszakban drasztikusan átrendeződött, a kormányközeli szereplők erősen bevásárolták magukat erre a területre.
Hamvas Zoltán
Jászai Gellért
Mészáros Lőrinc
Orbán Ráhel
Tiborcz István
Zsidai Zoltán Roy
Balatontourist Camping Kft.
BLT Group Zrt.
Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány
Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége
Pannon Gasztronómiai Akadémia
idegenforgalom
kastély
klientúra
NER HOTEL
rokonok
támogatás
Megérkeztek a milliárdok Mészáros Lőrinc alapítványához
Bár voltak aggasztó jelek, lapunk értesülései szerint végül sikerült összeszednie a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) a tavaly decemberben számukra jóváhagyott taotámogatást. Így újabb 2,93 milliárdnyi adóforint került a Mészáros Lőrinc által vezetett szervezethez, amely ezzel hat év alatt összesen vagy 14 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból (a taopénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják). Az alapítványt kerestük kérdéseinkkel, ám lapzártánkig nem erősítették meg, hogy valóban megérkezett hozzájuk a milliárdos összeg.
Szép csöndben megszületett a lex Felcsút
Újabb lehetőséget kapnak egyes sportszervezetek, például a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) arra, hogy eltitkolják, mely cégek utalják az államkassza helyett nekik társasági adójukat. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők többsége így értékelte a vonatkozó törvény legutóbbi módosítását. Bár a szavazást követően a röplabda látványsporttá emelése, és ezzel bevonása a taótámogatási rendszerbe „vitte el a show-t” (különösen, hogy az a fideszes Bánki Erik kezdeményezte, akinek a felesége is a röplabdaszövetségben ül), nem ez volt az egyetlen fontos változás.
Nem tudhatjuk, mennyi adóforint ment Felcsútra
Néhány nappal azután, hogy a Magyar Nemzet megírta, 1,6 milliárdnyi taópénz hiányzik az éppen sportcsarnokot építő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kasszájából, hirtelen eltűntek az erre vonatkozó adatok a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) honlapjáról. A szervezet hatéves gyakorlattal szakított, korábban ugyanis mindig közzétették, hogy adott időpontban mennyi adóforintot hívtak le a jóváhagyott keretből az egyes sportszervezetek.
Zavar az éterben: nem megy a pénz Felcsútra
Veszélybe kerülhet a felcsúti sportcsarnok és konferencia-központ finanszírozása, miután a Puskás-akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a sportfejlesztési programjában jóváhagyott összeg felét sem tudta április végéig összegyűjteni társaságiadó-felajánlásokból (taó). Pedig a szervezet – amelyet Orbán Viktor alapított és Mészáros Lőrinc elnököl – ezúttal minden korábbinál több pénzből gazdálkodhatna. Tavaly december elején a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2,93 milliárd forintos programra adta áldását, azaz elvileg a FUNA ennyi adóforintot próbálhat meg összekalapozni (a taópénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják).
Elkallódó taomilliárdok
Több mint egymilliárd forintnyi taotámogatást használtak fel jogosulatlanul a hazai labdarúgó-egyesületek a rendszer bevezetését követő első három évben, ám a szankciók elmaradtak. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a magyar vízilabdaklubok nagyjából minden tizedik, működésükre fordított adóforintot rosszul költik el, így vissza kellene fizetniük, de az ellenőrzési mechanizmus hiányosságai miatt erre szinte soha nem kerül sor. A szakszövetség ugyan közel 570 millió forintnyi jogosulatlan felhasználást állapított meg, a folyamat azonban ezen a ponton megakadt, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) finoman szólva sem kapkodja el az ügyek lezárását. Sokat elárul, hogy csak azt követően került pont többéves ügyek végére, hogy a szaktárcát a vízilabdával kapcsolatos adatokat eredetileg kikérő Transparency International és lapunk is megkereste kérdéseivel.
Találatok: [10] Oldalak: 1