K-Monitor Adatbázis

A Belvároshoz és a Várhoz hasonlóan Ferencvárosban is az önkormányzati vezetéshez közel állók juthattak lakáshoz - áron alul. Jancsó Andrea Katalin, a Lehet Más a Politika IX. kerületi önkormányzati képviselője tárta fel a bérleti jogok körüli visszáságokat.

2016-ig Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását, így jutott lakáshoz Mészáros László fideszes képviselő, aki 2012 óta, havi 68 ezerért bérelte a 63 nm-es lakást. Szintén egy felújított önkormányzati lakásban él családjával Görgényi Máté ferencvárosi fideszes önkormányzati képviselő, a lakás bérleti jogát a politikus nagymamája szerezte meg - a 104 négyzetméteres lakás bérleti díja havi 118 ezer forint. Szomszédja Szabó József, a kerület korábbi jegyzője, aki egy 70 négyzetméteres lakást 80 ezer forint havi díjért kapott meg. Veres László, az előző önkormányzati ciklus egyik fidesz–KDNP-s képviselője 2014-ben vásárolhatott meg egy 90 négyzetméteres önkormányzati lakást a kerülettől. Az ingatlant közel 20 millió forintra értékelte a hivatal értékbecslője, a szabályok értelmében pedig a megállapított összeg 50 százalékáért, vagyis 9,6 millió forintért vásárolhatta meg a volt képviselő. De bérlakást vásárolhatott a Ferencvárosban a korábbi fideszes alpolgármester lánya is. Formanek Gyula gyermeke egy 72 négyzetméteres lakást vett meg kedvezményesen a Viola utcában. Ezért az ingatlanért is csupán a megállapított forgalmi értékének felét kellett kifizetnie, vagyis 8,7 millió forintot - a kerület tehát becslések szerint negyedáron adott túl a lakáson. Szintén bérlakáshoz jutott a nemzetgazdasági tárca miniszteri tanácsadója és férje: Varga Zsoltné Szalai Piroska korábban a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos volt, a döntés idején pedig pedig Varga Mihály miniszter tanácsadója.

Bácskai János polgármester nem tartotta aggályosnak, sem összeférhetetlennek, hogy a Fidesz–KDNP politikusai lakáshoz jutottak, még akkor sem, ha a díjak a valós piaci áraktól elmaradnak. 

A 444.hu cikksorozata az önkormányzat lakásbotrányáról 

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.