K-Monitor Adatbázis

Gyenes Levente 2002-től volt Gyömrő polgármestere, ám miután felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték „folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt”, végül újraválasztása ellenére távozni kényszerült a város éléről. Az eljárásban képviselt vád szerint Gyenes társaival úgy csalt adót, hogy 2006 és 2009 között egy számlagyárat működtettek, szinte minden tevékenységről tudtak fiktív számlákat szerezni. A bűnszervezet közel 1,8 milliárd forint értékben állíthatott ki fiktív számlát, és közel félmilliárd forint áfát csalhattak el. Több mint 50 vállalkozás használta fel a fiktív számlákat, köztük volt olyan, amelyik csak egy, de olyan is, amelyik harmincnál is több számlával élt vissza. Gyenes hetedrendű vádlottként úgy kapott csak 9 hónap felfüggesztett szabadságvesztést, hogy csupán adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el, pedig az elsőrendű vádlott szerint a volt polgármester részt vett az egész bűnszervezet irányításában.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint méltatlanság miatt a képviselő-testület a határozatával megszünteti annak a polgármesternek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek." A képviselő-testületnek ismét méltatlansági eljárást kellett volna indítania Gyenes esetleges beiktatása után, és ennek hiányában a kormányhivatal feladata lenne a fenti szabály kikényszerítése. A helyileg beágyazott Gyenest azonban 2016 augusztusában azonban újraválasztották, noha  már korábban is tudta, hogy az önkormányzati törvény szerint nem lehet polgármester. Gyenest az se érdekelte, hogy a jogsértést először az újbóli hivatalba lépésétől számított 30 napon belül neki kellett volna megszüntetnie azzal, hogy ismét lemond, azonban ezt nem tette meg, sőt elintézte, hogy a képviselő-testület se állítsa őt fel, holott a következő harminc napban ezt nekik kellett volna megtenniük. Mivel mindez elmaradt, jöhetett a Pest Megyei Kormányhivatal mint a hivatal törvényességi működésének egyik legfőbb ellenőre, és amely korábban a kétszer harminc napban csak felszólíthatta Gyenest, majd a testületet, hogy ők mondják ki a polgármester méltatlanságát, csakis ezután vihették bíróság elé az ügyet. A kormányhivatal a területileg illetékes Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely végül 2017. januárjában vetett véget a nevetséges helyzetnek. A joghézagot törvénymódosítás oldhatja fel.

Forrás: Magyar Narancs, fotó: MTI.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.