language

Helyek:

Kisvárda highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Seszták beismerése és a Tolvajok utcája: megvan Kisvárda „nettó befizetője”

Józan paraszti ésszel belátható, hogy egy Magyarország keleti csücskében megbúvó, 17 ezres kisvárosban aligha fog piaci alapon megtérülni az a rengeteg uniós forrás és költségvetési támogatás, amelyet az ötezres, termálvízzel fűtött labdarúgó-, valamint a négy és fél ezres kézilabdacsarnokba, atlétikai centrumba, „egzotikus szegénynegyeddel” ellátott „ökofilmparkba”, teniszakadémiába és lómasszázsközpontba öltek a közelmúltban. A megalomán beruházásokhoz a város önkormányzatának több kisajátítást kellett indítania, ezekkel kapcsolatban több különös elemre bukkantunk. A Magyar Nemzet birtokába jutott egy hangfelvétel arról is, hogy a nyilvánosan hangoztatott fejlesztéseken túl azért másra is számíthat a finanszírozás kapcsán a fideszes vezetés.

Andy Vajnát sejtik a kisvárdai fürdőberuházás mögött

Milliárdokat kapott a Várfürdő fejlesztésére Kisvárda, mégis gyorsan szabadulna tőle. A háttérben Andy Vajna és egy óriás beruházás is feltűnik.

Családi biznisz: Mészáros veje megnyerte az első milliárdos közbeszerzését

Megnyerte első milliárdos összegű közbeszerzését Homlok Zsolt szombathelyi vállalkozó. Az üzletember azzal került be korábban a hírekbe, hogy májusban feleségül vette Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és milliárdos nagyvállalkozó kisebbik lányát, ezúttal azonban üzleti sikereiről számolhatunk be. A közbeszerzési adatbázis friss közzététele szerint Homlok Zsolt egy éve alapított cége, a Homlok Zrt. az idén novemberben elnyert egy több milliárd forintot érő közbeszerzést a MÁV Zrt.-től. A Homlok Zrt. vezette Várda 2017 Konzorcium a 2,86 milliárd forintos alapajánlata mellett egy 2,67 milliárd forintos opcionális munkát is elnyert. Tehát összesen 5,5 milliárd forintot érő közbeszerzés részbeni nyertese lett a frissen alakult cég, amelynek tavaly csak 600 ezer forintnyi bevétele volt. Túl sok referenciája sem lehetett, lévén ez volt az első közbeszerzés, amelyen indult.

Seszták miniszter úr nagyon mérges lesz

A kormány nagy hangsúlyt fordít a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei integrációs programokra – mondta 2015. december 4-én Seszták Miklós, Kisvárda és környéke országgyűlési képviselője, fejlesztési miniszter. Közel 400 millió forintból valósult meg ugyanis a Kapu 2 – Az északi kertváros szociális jellegű városrehabilitációja, a társadalmi befogadás, integráció feltételeinek megteremtése Kisvárdán program keretében. Mintegy 699 millió forintból – viszonyításképpen: ez több, mint az Országos Roma Önkormányzat éves összköltsége – felújították a Művészetek Házát, és létrehoztak egy Módszertani és Oktatási Központot is a Tordai utcában.

Végre kiderült, mi lesz a Puskás székeivel

Eredetileg az volt a terv, hogy kétezer fősnél kisebb települések kapjanak a budapesti Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) ülőhelyeiből a bontás után. Ehhez képest az ennél jelentősen nagyobb, vadonatúj arénát építő és állami pénzekkel bőkezűen támogatott Kisvárdára például 1900 szék kerül.
Találatok: [5]  Oldalak:   1