language

Kulcsszavak:

közokirat-hamisítás highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [101]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Kocsis Máté tételesen cáfolja Pikó András vádjait

Egy probléma van, hogy Pikó András mellett nem dolgozik olyan szakember, aki megértené a taotámogatások rendszerét. Visszaélésről szó sem volt, ezért ügy sem lesz – reagált Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője Pikó András józsefvárosi polgármester okirathamisítási és csalási vádjaira. A baloldali helyhatósági vezető feljelentést tett a rendőrségen, majd közösségi oldalán közzétett posztjában azt sugallta, hogy Józsefváros korábbi polgármestere és bizalmasa csalást követhetett el a káptalanfüredi gyermektábor építésénél.

Már a negyedik bíró kezdi újra Simon Gábor perét

Kilenc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hét éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt. A per áprilisban újrakezdődik, immár a negyedik bíró tárgyalja majd.

Nyolc év után sincs ítélet Simon Gábor perében

Nyolc éve kezdődött Simon Gábor, az MSZP akkori elnökhelyettesének büntetőügye, ami – ha minden jól megy – jövőre zárulhat elsőfokú ítélettel. Már a harmadik bíró tárgyalja az ügyet a Fővárosi Törvényszéken.

Több bűncselekmény is felmerülhet az újpesti íjászközpont ügyében

A részletek szerint az előző önkormányzati választások előtt Újpest önkormányzata egyhangúlag (a baloldali képviselők támogatásával) úgy döntött, hogy a fővárossal együttműködésben egy kölcsönösen előnyös konstrukcióban értékesíti a Magyar Íjászszövetség egy sport- és rekreációs célokra kialakított telkét, hogy ott egy íjászközpontot építhessen.

Kósa kézírása mutatja, számított a 800 millióra

Édesanyja bankszámlaszámát is megadta Kósa Lajos azon a Magyar Nemzet birtokába került papíron, amelyet a fideszes politikus kézírással egészített ki anyja személyes adataival, lakcímével és telefonos elérhetőségével. A nem hivatalos dokumentumot a kormánypárti képviselő vélhetően azzal a szándékkal készítette, hogy a mesés, 1300 milliárd forintra rúgó – és hiteles közjegyzői okirat szerint Kósa rendelkezésére bocsátandó – németországi örökségével kecsegtető csengeri asszony, Szabó Gáborné a megfelelő helyre tudja utalni a Kósa Lajosnénak (született Bacskó Katalin) ígért 2,6 millió eurót, azaz mintegy 800 millió forintot.

Ügyészség: nem gyanús Kósa 1300 milliárdos megbízása

Kósa Lajos ártatlanságához nem férhet kétség – legalábbis ez derül ki a Központi Nyomozó Ügyészség Tényi Istvánnak elküldött. A feljelentéseiről ismert Tényi ugyanis a Kósa-megbízásokról szóló cikkeink nyomán hivatali és közokirat-hamisítás gyanújával is feljelentést tett a vádhatóságnál.

Kétes múltú régi barát újíthatja fel a washingtoni magyar nagykövetséget

Újabb zsíros megrendelést kapott az elmúlt évtizedekben több kormány számára is megbízható partnernek számító Mega-Logistic Zrt.: a cég 3,8 milliárd forintért újíthatja fel az új washingtoni magyar nagykövetség épületét. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a társaság feladata a Külgazdasági és Külügyminisztérium megrendelésének értelmében egyebek között a teljes tervdokumentáció, az engedélyek beszerzése a műemléki védettségű épület átalakítására, amelynek részét képezi egy 650 négyzetméteres mélygarázs, valamint a zöldtető kialakítása is. (A magyar állam az 1860 négyzetméteres, háromszintes washingtoni belvárosi ingatlant, Alexander Graham Bell egykori villáját még 2016-ban vette meg 16,5 millió dollárért, akkori árfolyamon mintegy 4,7 milliárd forintért.)

Magyar csalók árulnak horvát letelepedési kötvényt

Aligha tesz jót a magyar–kínai kapcsolatoknak, hogy egy hazai cég a horvát letelepedésikötvény-program ígéretével csalt ki több millió eurót kínai állampolgároktól. Márpedig az Adria Fund Management Kft. idén márciusban, a magyar letelepedésikötvény-program felfüggesztésekor keresett meg olyan vállalkozásokat, amelyek aktívak voltak a kínai vízumpiacon. Peti Tamás, az Adria Fund ügyvezetője azt állította, szeptemberben indul a horvát kormány letelepedésikötvény-programja, amely állampolgárságot kínál a külföldi ügyfeleknek. A feltételek szerint 300 ezer euró értékben kell horvát állampapírt lejegyezni, illetve további 60 ezer euró közvetítői díjat megfizetni. Bár Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, vonzó lehet a horvát útlevél, hiszen azzal is szabadon lehet mozogni az Európai Unión belül.

330 millióból félmilliárd: elszabadultak a költségek az uszodaberuházásnál

Bár az országszerte épülő méregdrága stadionok és a túlárazott vizes világbajnokság költségei mellett nem annyira feltűnő, de egyes vidéki települések beruházásainak költségei is érthetetlen módon elszabadulhatnak. Ennek ékes példája a Baranya megyei Sásdon épülő tanuszoda, ami eredetileg 330 millió forintba került volna, ám úgy tűnik, a fejlesztés a félmilliárd forintot is meghaladhatja.
Találatok: [101]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>