language

Akták:

Lánchíd Palota highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Lánchíd Palota

Lánchíd Palota
A Lánchíd Palota Budapest egyik ikonikus épülete, a Széchenyi István nevével fémjelzett reformkor egyik jelképe. A rendszerváltás után az Igazságügyi Minisztérium kiürítette és eladta a palotát. Hosszú ideig kihasználatlanul állt, végül 2008-ban eredeti stílusában helyreállították, mintegy 6 milliárd Ft költséggel. A gazdasági válság hatására ismét megüresedett; tulajdonosa, a Lánchíd Palota Kft. pedig csődbe ment. Ezt követően négy évig üresen állt a CIB Bank cégének tulajdonában; mígnem 2013-ban Nobilis Kristóf cége vásárolta meg 3 milliárd forintért. A tervek szerint 2014-től az Eximbank székháza lett volna, de végül a bank a felújítási és átalakítási munkák elvégzése ellenére sem költözött be. 2015-ben az új vezetés a nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva a tízéves bérleti szerződés felbontására szánta el magát, és pert indított a pénziténzet korábbi vezetői ellen, akik a bérleti szerződést megkötötték.
 
 
2017. januárjában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt büntetőeljárás indult a Lánchíd Palota bérletének ügyében Nobilis Kristóf üzletember és két másik, a palotaügyben érintett társa ellen, miután az állami Eximbank novemberben első fokon pert vesztett Nobilis Kristóf nagyvállalkozóval szemben a budai Lánchíd Palota bérleti szerződése ügyében. A perrel az állami pénzintézet azt akarta elérni, hogy Nobilis másfél milliárd forintot fizessen vissza és a bíróság érvénytelenítse a tíz évre kötött szerződést. A bíróság novemberi ítélete szerint az Eximbank és a Lánchíd Palota tulajdonosa, Nobilis közötti bérleti szerződés rendben van, nincs szó feltűnő értékaránytalanságról, illetve közpénzek hűtlen kezeléséről. A bank az elsőfokú ítéletet jogsértőnek titulálta, és azonnal jelezte, hogy fellebbeznek ellene.


(Wikipedia)

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Az agrárkamara főigazgatója is gyanúsított lett

Az Eximbank volt vezérigazgató-helyettesét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelenlegi főigazgatóját is gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség az állami pénzintézet ingatlanbérleti szerződése miatt indult büntetőeljárásban – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, Darabos Tamás panasszal élt az ügyészségen a gyanúsítással szemben, csakúgy, mint az eljárás másik két gyanúsítottja. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ugyanis Nátrán Rolandot, a bank volt vezérigazgatóját (egyben a gazdasági tárca korábbi helyettes államtitkárát), és Nobilis Kristóf nagyvállalkozót is gyanúsítottként hallgatta ki.

Gyanúsított a volt helyettes államtitkár

Az Eximbank volt vezérigazgatója, egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi helyettes államtitkára is gyanúsítottja annak a büntetőeljárásnak, amit a pénzintézet ingatlanbérleti szerződése miatt folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda
Találatok: [2]  Oldalak:   1