language

Akták:

A kormánykritikus civilek elleni kampány highlight_off

Helyek:

Magyarország highlight_off

A kormánykritikus civilek elleni kampány

A kormánykritikus civilek elleni kampány

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 végén nyilatkozatokban fenyegette meg azokat a már korábban is támadott kormánykritikus civileket, akik külföldi támogatásokból végzik a munkájukat, amellyel a kormány korrupciós ügyeit tárják fel. A 888.hu-nak adott interjújában arra utalt: 2017-ben a Kormány "fellázad" az ellen a vélt nemzetközi befolyásolási kísérlet ellen, amely mögött a magyar kormány nyilatkozataiban Soros György magyar származású amerikai üzletembert és alapítványát (Open Society Foundations) sejteti, és melynek "idegen ügynökei" az említett civil szervezetek, köztük a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda.

Január elején a kormány nyílt kommunikációs támadást indított: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt: "el kell takarítani" ezeket a szervezeteket, amelyre az amerikai választások után létrejött republikánus többség ad lehetőséget. 2017. márciusi Mandiner-interjújában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vádolta meg azzal, hogy a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól. Az EKINT az ügyben később pert nyert a politikussal szemben, akit a Fővárosi Ítélőtábla döntésében bocsánatkérésre és sérelemdíj megfizetésére kötelezett..

Később kormánypárti politikusok megerősítették azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány vagyonnyilatkozat tételre kötelezné a civil szervezetek vezetőit – izraeli példára hivatkozva.

Áprilisban egy olyan javaslat került a Parlament elé, amely "külföldről finanszírozott szervezetként való regisztrálásra kötelezné a 7,2 millió forint feletti támogatást külföldi elnyerő alapítványokat és egyesületeket”. A tervezet ellen 248 szervezet tiltakozott, és több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett tüntetésen is. Állásfoglalások: TASZ, Átlátszó, Helsinki, K-Monitor. 2017. június 13-án a törvényt az országgyűlés Fideszes többsége elfogadta.

Az Európai Unió Bíróságának 2020-as döntése értelmében uniós jogot sért a külföldről támogatott civileket nyilatkozattételre kötelező törvény. 2021 nyarán az országgyűlés – a régi visszavonása után – új civiltörvényt szavazott meg. Az új szabályozás szerint a 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölötti szervezetekről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék. Emellett az új törvény azt is előírta, hogy az alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük adományozóikat közhasznúsági jelentésükben. Ezen a kitételen végül enyhített a kormány: ennek alapján 500 ezer forintos összeg alatt az adományozók megőrizhetik névtelenségüket.

Vélhetően az ellenséges politikai klíma hatására 2018-ban az OSF bezárta budapesti irodáját és Berlinbe költöztette át. 2023-ban jött a hír, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul az EU-ból és felfüggeszti az uniós országokban működő civil és jogvédő szervezetek támogatását.

Tudnivalók civil szervezetek számára a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről (TASZ)

A miniszterelnök Norvég Alapból finanszírozott szervezetek ellen indított, konkrét visszélések feltárása nélkül zárult támadásáról itt gyűjtjük a cikkeket.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1
Találatok: [1]  Oldalak:   1