K-Monitor Adatbázis

A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak.

Három éve még „csak” nettó 25 milliárd forint lett volna a székesfehérvári multicsarnok ára, de a kormány akkor úgy döntött, nem építik meg, mert túl drága. Most 10 milliárddal többe kerül, mégis belevágnak a projektbe. A költségeket az állam állja, a kivitelező pedig az Orbán Viktor jó barátjának számító Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt.

A multicsarnokot Garancsi István cége építi, az összes költséget az állam állja.

Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

Nemcsak az alapkoncepciója, de a pénzügyi háttere is rettentően zavaros az egykori Vidámpark területén épülő, a Fővárosi Állatkerthez tartozó úgynevezett Biodómnak. A Népszava friss cikke szerint a kitalálása óta négyszeresére drágult, még mindig félkész épület befejezéséhez 20 milliárd forint hiányzik, amit a lap szerint a fővárosnak kéne kipótolnia. A megfelelő háttérszámítások nélkül elkezdett épület fenntartása ráadásul olyan sokba kerül évente, hogy azt évi félmillió plusz látogató jegyárbevétele sem fedezné.

Emlékeznek arra, amikor kiálltak a budapesti, 2017-es vizes világbajnokság szervezői és fillérre lebontva, szerződéseket megmutatva részletesen beszámoltak arról, mire mennyit költöttek?

Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.

A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített Illovszky stadion 175 millió, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion 100 millió forinttal fog többe kerülni.

Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.